Search

Magyarországon a mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági szerepe az uniós csatlakozásután sem változott meg, 2004-2017 között a mezőgazdaság részaránya a GDP termelésben 3,0- 4,1% között ingadozott. A mezőgazdaság húzóágazata a növénytermesztés, így a teljesítményt nagyban meghatározza a növénytermesztési ágazat évenkénti kibocsátása és a növényi termékek áralakulása.Az ágazat beruházása a támogatási lehetőségekhez igazodott, ezért követi annak ciklikusságát. A mezőgazdasági beruházások részesedése az ország összes beruházásából 2000-ben 4,7%-ot tett ki, 2014-ben érte el a legmagasabb, 6%-os arányt, azóta viszont csökkent a beruházási kedv. A mezőgazdasági kibocsátás 2016-ban megközelítette a 2 600 milliárd forintot, a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték pedig az 1 100 milliárd forintot. A fizetett munkaerő-ráfordítás évek óta emelkedik, a teljes felhasznált munkaerő-mennyiség pedig csökken. A jövedelmek forrása a termelői áron számított bruttó hozzáadott érték mellett a növénytermesztés terméktámogatása, az állatok és állati termékek terméktámogatása és az egyéb termelési támogatások – termelési adókkal csökkentett – összege. A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és a termelői áraktól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is meghatározta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (munkadíj, bérleti díj és kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozott. Magyarországon az EU-csatlakozás után a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül nőtt a támogatások aránya. Az időjárástól függő kibocsátás ingadozása is számottevően befolyásolja a jövedelem alakulását. A jó terméshozamú években a jövedelem összetételében a támogatások szerepe csökken. 2016-ban 73% volt ez az arány, de a kevésbé jó termést hozó években ennél magasabb arányt tett ki a támogatás a vállalkozói jövedelmekben.

Minden kereskedelemmel foglalkozó vállalat életében fontos az árueljuttatás hatékony, gyors megszervezése és végrehajtása. Napjainkban, ezen hálózatok és ellátási láncok versenye alakult ki, melynek egyik fő meghatározója a méretgazdaságosság (nagy földrajzi távolságok áthidalása költséghatékonyan) és a választékgazdaságosság (testreszabott szolgáltatások) színvonala. Kutatásunk a hálózatok jelenlegi feltérképezésével és kihasználtságával foglalkozik, mely során a logisztikai rendszerekben található szolgáltatók által üzemeltetett központok kapcsolatait mutatjuk be. A hálózatok bemutatását elhagyva, a rendszerek növekedési lehetőségeire teszünk javaslatot a „social network analysis” módszertan segítségével. Ennek során megállapítottuk, hogy a hálózatok fejlődését az egyes (küldeményazonosítási, termékkövetési, flotta menedzsment) rendszerek mellett a mobil applikációk is nagymértékben befolyásolják, melyek a termék időben történő érkezését teszik lehetővé.

First the forest used to be the home of the people who later realised the importance and the different ways of utilisation of the woods. The wood accompanies the human life from the beginning to the end. The wood still plays important role nowadays in the ages of the different artificial and natural materials. The aim of our research is to demonstrate the operation and the management of a forestry company and the effectiveness of the logistics processes at this company. As a public owned forestry company its role in the national economy is still important and takes care of all the people, animals and plants interests living in the forest or using the forest itself. We analysed the functioning of the Hungarian forestry logistics in international comparison to investigate the potential adaption of the international best practices.

Kutatásunk során a családi gazdálkodásról szóló cikkek szerzőinek kapcsolati hálózatát elemeztük. A kapcsolatháló elemzés definíciója alapján makro szinten tettük ezt, hiszen ez vizsgálja az egyének közötti kapcsolatokat, illetve a közöttük lévő interakciókat. A minta alapját az 1976-2016 között ebben a témában írt 254 tudományos cikk adja. A cikkben a szerzői kapcsolatokat ábrázoló hálót mutatjuk be. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy miért lehet hasznos a kapcsolatháló­elemzés, illetve kik a legfontosabb szereplők a hálóban.

Minden termelő vállalat életében nagyon fontos szerepet játszik a készlet és a raktár zavartalan működése, ezért elengedhetetlen a folyamatok folyamatos felülvizsgálata, új eljárások alkalmazása a hatékonyság növelése érdekében. A kutatás egyrészt a pallet shuttle állványrendszernek a kihasználtságával foglalkozik, másrészt fejlesztési lehetőséget is bemutat, amellyel a pallet shuttle rendszeren belül a raktározás és a komissiózás tevékenységét összevonjuk. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a vizsgált vállalatnak megéri két mozgó kocsit vásárolni, ezáltal a pallet shuttle állványrendszerek kihasználása 60%-ról 72%-ra, a raktár teljes kihasználtsága pedig 74%-ról 76%-ra növekedve. A pallet shuttle rendszeren belül a raktározás és komissiózás tevékenységének összevonása után megállapítottuk, hogy a targonca-vezető a raktározás után közvetlenül a komissiózás is elvégezhetné. A tevékenységek összevonása és az időtakarékosság lehetővé teszi, hogy műszakonként 4 helyett 3 targonca-vezető dolgozik.

A mezőgazdaság, ezen belül a növénytermesztési ágazat jelentős szerepet játszik, hiszen mind a növényi élelmiszerek alapját, mind pedig az állati takarmányozásra és állattartásra felhasználható terményeket, valamint a növényi maradványokat a növénytermesztés szolgáltatja. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a tormatermesztéssel elérhető bevételek függenek a piaci áraktól, a termés hozamától és annak minőségétől. A termelők árelfogadóak, így bevételük nagysága a termelt mennyiségtől és minőségtől függ. A torma termesztése szerteágazó munkaszervezéssel, számos munkafázissal és magas költségráfordítással jár. A torma termesztése során jelentkező kiadások legjelentősebb hányadát a személyi jellegű költségek jelentik. Megállapítható, hogy a tormatermesztés előtt nagy jövő állhat, mivel a termelők lelkesek és még számos technológiai fejlesztési lehetőség van az ágazatban, mellyel a magas élőmunka-igénye csökkenthető lenne.

Minden termelő vallalat eleteben nagyon fontos szerepet kapnak a keszletek, illetve az, hogy a raktar műkodese zavartalan legyen, ezert elengedhetetlen a folyamatok folyamatos felulvizsgalata, uj eljarasok alkalmazasa, hogy a hatekonysagot noveljek. A raktar műkodese folyamatosan valtozik, uj, a hatekonyabb munkavegzest elősegitő eszkozoket, rendszereket vezetnek be. Igyekeznek javitani a munkakorulmenyeken, a biztonsagon, a folyamatok atlathatosagan es egyszerűsiteni azok nyomonkoveteset. Kutatasi celkent a „lancos” tarolas helymegtakaritasanak vizsgalatat tűztuk ki egy gumiabroncsgyarto vallalat raktaraban. Első hipotezisunk az volt, hogy valoban helytakarekosabb a „lancos” tarolas. Masodik hipoteziskent pedig azt fogalmaztuk meg, hogy 15% ennek a helymegtakaritasnak a merteke. A vizsgalat soran egyarant hasznaltunk primer es szekunder kutatasokat. A primer kutatasok soran fokent a raktarosokkal keszitettunk interjukat, melyek reven alaposan felterkepeztuk a raktar műkodeset. A vizsgalatok soran megallapitottuk, hogy valoban helytakarekosabb a „lancos” tarolas. Az eves atlagkeszletből es a julius honapi napi keszletből kimutatott atlagos helymegtakaritas valamelyest elter egymastol, viszont az első hipotezisunket mindkettő alatamasztja. A masodik hipotezisunket nem sikerult igazolni, ugyanis alabecsultuk a megtakaritas nagysagat, hiszen a „lancos” tarolassal 22-25% kozott mozog ez az ertek szemben a becsult 15%-kal. Abstract: For most manufacturing companies it is important to keep goods in stock, which is why warehouse operation is constantly changing: new, more efficient tools and systems are being introduced to enhance work efficiency. Companies try to improve working conditions, security and the transparency of processes while simplifying tracking stocks. In our study we present the main results of our research topic. Our objective was to investigate space saving using the „chain” storage method at a tyre company in Hungary. Our first assumption was that this method leads to significant space savings which makes it more effective than other storage methods. We estimated that the company saves at least 15 per cent space by using the new system. During the primary research we interviewed mostly storekeepers so we could map the warehouse operation processes. In addition, we tabulated and drew conclusions from the available data. The ready-made tables and the data about stocks that we obtained were also an integral part of our research. Our results confirmed that the „chain” store method is more space-saving. The annual average stock level and the average daily stock level in July 2014 show slightly different average space saving results, but both of them support our first assumption. We could not verify our second assumption since we underestimated the magnitude of the savings, because the „chain” storage the space saving is between 22 and 25 per cent compared to our estimate of 15 per cent.

Innovation is not just a technology, but it is rather a comprehensive vision of what the future should look like and which requires changes in many ambits. Innovation is driven by people's needs, ambitions and dreams, and it is necessary that people at different positions in the society change the way they work and live. Innovation, as a result of human interactions, often fails because people do not understand each other, as they belong to different worlds which have their own languages and cultures. While innovation system-like thinking recognizes that the needs are a good mix of factors for innovation, it is hard to establish the perfect mix beforehand: innovation systems and policies need to be adaptive. We tried to bring this complex vision to our future. The actuality of the topic is provided by the fact that we are in the period of the development of digital industrial revolution, on the peak of the technology innovations, slowly resulting in the revolutions of the machines.

It is important to investigate labour market tools as employment policy is expected to reduce unemployment and the segmentation of the labour market, to decrease the intensifying unfavourable situation of vulnerable social groups, to help the geographical, employment and branch labour mobility and to improve productivity. I examine the role of public employment of the labour market tools. I introduce the development of public employment tools and detail that what effects the public employment has on the tendency of unemployment. The literature review in my research was compiled with the aim of a secondary research objective. In the literature review I deal with the introduction of the public employment as a tool for handling labour market crises in the countries of the European Union, as well as with the characteristics of the new system of public employment in Hungary. The numbers of those who are involved in the public employment program both at national and sub-regional levels forecast its significance and necessity under the present condition of the Hungarian economy.