Search

Bemutatjuk a többállapotú periódustermékenységi tábla módszerét, és ezt alkalmazva a magyar születési rátákra, először számítjuk ki a magyar népesség kor- és paritásfüggő teljes termékenységi arányszámait - visszamenőleg az elmúlt 40 évre. A számítás döntő jelentőségű részletekkel is szolgál: azt is megadja, hogy az anya egyes korévei és paritásai hány gyermekkel járulnak hozzá a teljes termékenységi arányszámhoz. Ezzel a várható gyermekszámon túl előáll egy családban a gyermekek számának kor és paritás szerinti várható megoszlása, ami már lehetővé teszi a termékenység alakulásának dinamikai vizsgálatát. A módszerrel előállíthatók más mutatók is, ilyen például az anyák átlagos életkora születési sorszám szerint vagy a születések közötti várható időintervallum. A tanulmány második részében dekompozíciós eljárást alkalmazva, kor- és paritásfüggő teljes termékenységi arányszámbeli összehasonlításokat végzünk a jelen és különböző múltbeli időpontok, valamint az egyes régiók magyar népességei között, továbbá nemzetközi egybevetéseket is teszünk. Journal of Economic Literature (JEL) kód: J13, C49., The paper presents the method of a several-state fertility table over time and applies it to Hungarian birth rates, first calculating in retrospect the full age and par-ity-dependent fertility ratios for the Hungarian population over the last forty years. The calculation provides some details of decisive importance, including the number of children contributed to the full fertility ratio by individual age groups and parities of the mother. This provides not only the likely number of children, but the likely distribution of the number of children by age and parity in a family, which allows a dynamic examination of the fertility tendency to be made. The same method can be applied to other indicators as well, for instance the average age of mothers at the time of successive births or the likely intervals between births. The second part of the study applies a decomposition process to produce full age and parity-dependent fertility comparisons for the present and for various past moments in time. Regional comparisons within Hungary and international comparisons are also made.

A tanulmány a természeti erőforrások és környezeti javak változásainak pénzbeli értékelésére lehetőséget adó módszereket, illetve azok elméleti hátterét kívánja áttekinteni. Ahhoz, hogy a nehezen számszerűsíthető, de annál jelentősebb hatások ne maradjanak ki az elemzési és döntési folyamatokból, meg kell becsülni a környezeti javakban lezajlott elsősorban az állami szabályozás, illetve a makrogazdasági és az állami beruházások nyomán kialakuló változások pénzbeli értékét is. A szerző bemutatja a pénzbeli értékelési módszerek elméleti hátterét jelentő teljes gazdasági érték fogalmát, illetve a pénzbeli értékelés során alkalmazható eljárásokat. Külön kiemeli az úgynevezett feltárt preferencia módszereket (feltételes értékelés, feltételes választás és rangsorolás), amelyek szinte bármilyen környezeti változás értékelésére alkalmasak. A tanulmány végén rövid betekintést adunk a magyarországi környezetértékelési esetekbe., The study reviews the methods of valuing in money terms the changes in natural resources and environmental assets and the theoretical considerations behind these methods. Such factors are hard to quantify but highly significant nonetheless. To ensure they are not omitted from the analytical and decision-making processes, estimates of the monetary value of changes in them (due mainly to legislation and macroeconomic and state investment schemes) have to be made. The author presents the concept of full economic value, which provides the theoretical background to the methods of monetary valuation, and the valuing procedures employed. She emphasizes especially the so-called revealed-preference methods (conjectural assessment, conjectural choice and ranking), which are suitable for valuing almost any environmental change. The study ends by considering some cases of environmental valuation in Hungary.