Search

A cikk a tartós eszközök gazdasági értékcsökkenésének elméleti hátterét, valamint empirikus megragadásának egy lehetséges módját mutatja be a használt személygépkocsik piacának információi alapján. A tartós eszközök értékcsökkenésére a szerző a bennük megtestesülő tőkeszolgálat felemésztődéseként tekint, amelyet az eszközök kimerülése, elhasználódása és avulása határoz meg. E jelenségek kirajzolják az eszközre és annak használati módjára jellemző értékcsökkenési mintát. Az értékcsökkenés megragadásának mikéntje hatással van a vállalkozások termék- és tőkepiaci versenyképességére, mert az értékcsökkenés meghatározza a vállalkozások jövedelmét és kibocsátásuk egységköltségét. A cikk a használt személygépkocsik értékcsökkenését a tőkeévjárat-modell elméleti bázisán Box-Cox-transzformációval vizsgálja. Az eredmények azt mutatják, hogy a személygépkocsik értékcsökkenése mértani mintát követ, amelyben a személyautók korának erősebb a magyarázó ereje, mint a - kor változójában megjelenő avulás hatása miatt - futásteljesítménynek., The paper introduces the theoretical background of economic depreciation and provides an empirical analysis applied to used-car market data. Depreciation is examined from the point of view of embodied services consumption affected by asset exhaustion, deterioration, and obsolescence. These phenomena draw up the depreciation pattern of assets and the various uses of them. The approach taken to capturing depreciation affects the competitiveness of companies in terms of their products as well as their competitiveness in capital markets, because depreciation determines income and product-unit cost. The paper examines the depreciation function of used cars based on the vintage-asset model, using Box-Cox power transformation. The results show that the depreciation function of cars follows a geometrical pattern, in which age has stronger explanatory power than mileage, which is explicable by the obsolescence effect of age.

A szerző igyekszik bebizonyítani, hogy a végtelen időhorizonton racionálisan viselkedő bankok számára az ügyfél-információk teljes megosztása, az úgynevezett teljes lista a legelőnyösebb, tehát a legnagyobb várható profitot eredményező megoldás abban az esetben, ha a banki népességen belül magas a rossz adósok aránya, a jó adósok csökkenő valószínűséggel fizetik vissza a hitelt, valamint a bankok egymástól jelentősen eltérő határköltségekkel működnek. A teljes listából fakadó előnyök további előfeltétele, hogy minden bank megossza összes ügyfél-információját, valamint az információk megbízhatók legyenek. Amíg azonban a rossz ügyfelek részaránya alacsony, vagy a bankok határköltségei között nincsenek számottevő különbségek, a bankok domináns stratégiája az lesz, hogy nem osztják meg egymás között az ügyfél-információkat. A jó, a hiteleiket időben törlesztő ügyfelek számára azonban mind a teljes információmegosztás, mind az információmegosztás hiánya kedvezőtlenebb, mint az úgynevezett negatív lista, mert az előbbi esetekben magasabb kamatlábat fizetnek, mint negatív információmegosztás mellett. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D81, D82, D92, G21, G29., The author sets out to prove that so-called full-list sharing of client information is the optimum course for banks acting rationally on an infinite time-scale, i. e. the one to yield the highest profit, in cases where the proportion of bad risks in the banking population is high, the good risks are decreasingly likely to repay their loans, and banks operate at significantly different marginal costs. Further preconditions for the advantages of fulllist are that each bank share its full client information and the information be reliable. However, where the proportion of bad risks is low or there is little difference in the banks marginal costs, the dominant strategy will be for banks to refrain from sharing their client information. But both full information sharing and absence of information sharing are less favourable for good risks who service their loans on time than the socalled negative list, because in the former cases they pay a higher rate of interest than they would with negative sharing of information.

A tanulmány a mechanizmustervezés módszerével keresi meg a rugalmas nyugdíjrendszer optimális járulékkulcsát és lineáris járadékfüggvényét. Elõször a kormányzat bejelent egy járadékfüggvényt, amely a havi nyugdíjat a szolgálati idõ lineáris függvényében állapítja meg. A különbözõ élettartamú és szorgalmú egyének optimálisan választják meg szolgálati idejüket. A kormányzat nem ismeri az egyéni jellemzõket, csak eloszlásukat; s ennek alapján egy olyan optimális járadékfüggvényt választ, amely maximalizálja a társadalmi jólétet (például az egyéni hasznosságmaximumok aggregáltját) társadalmi költségvetési feltétel mellett (például az aggregált be- és kifizetések összege nulla). Az optimális járulékkulcs hasonlóan vizsgálható.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D86, D92, H55, This paper applies the method of mechanism design to finding an optimal linear pension-benefit rule for flexible (variable) retirement: First, the government announces a benefit function, which establishes the instantaneous benefit dependent on employment length. Individuals with different life spans and utility functions optimize their lengths of employment conditional on that benefit function. The government, knowing only the statistical distribution of the individual characteristics, but not the individual values, chooses an optimal linear benefit function, which maximizes the social welfare (e.g. the aggregated individual maxima) under a social constraint (e.g. the aggregated lifetime contribution equals the aggregated lifetime benefit). The optimal contribution rate can also be determined.

George Bernard Shaw írta egy darabjában, hogy a férfiak és a nők neveltetését a veszekedés közbeni viselkedésük mutatja a legjobban. E fanyar szellemesség parafrázisaként összegezhetjük úgy Laki Mihály könyvének mondanivalóját, hogy a piacgazdasági neveltetés erejét a vállalkozások nem piaci körülmények közötti viselkedése mutatja a legjobban\". E sajátságos viselkedési, sőt túlélési kényszer időszaka azonban meglehetősen hosszúra nyúlt Magyarországon.

A tanulmány alapjául szolgáló empirikus felvétel abból indult ki, hogy az átalakuló országokban a beruházási tevékenység változása, a vállalati beruházások növekedése jól jelzi a tömeges stratégiai alkalmazkodás kezdetét. A szerző négy ország (Lengyelország, Csehország és Magyarország, valamint Németország keleti tartományai) 19921995 közötti beruházási tevékenységének statisztikai adatait, valamint a vizsgált országok több mint ezer cége által kitöltött kérdőív eredményeit elemzi. Sem a makrostatisztikai mutatók, sem az empirikus felmérés nem igazolták a hipotézist, hogy 1992 és 1995 között a vállalati modernizációban, a beruházásokban áttörés ment volna végbe., The empirical survey on which the study relies set out from the assumption that the changes in investment activity in the transforming countries, the growth of enterprise investments are good indicators of the beginning of massive strategic adjustment. The author analyses the statistical data on investment activity in four countries (Poland, the Czech Republic, Hungary, and the eastern provinces of Germany), as well as the results of questionnaries filled in by more than a thousand firms in the examined countries. The hypothesis that a break-through had occurred in enterprise modernization and investments between 1992-1995 was not confirmed by either the macrostatistical indicators or the empirical survey.