Search

A bemutatott kísérletben a mesterséges nyelvtan paradigma keretében tanulmányoztuk egy egyszerű szabály hangszekvenciákból való kiemelését nyelvi és nem nyelvi ingerkészlet esetén. A kísérletben részt vevő vizsgálati személyeknek egy egyszerű rövid távú emlékezeti feladat keretében kellett nyelvi, illetve nem nyelvi elemekből álló szabályos és szabálytalan hangszekvenciákat hallgatniuk és visszaadniuk. Az eredmények szerint a szabályosságot tartalmazó szekvenciák esetében az emlékezeti terjedelem nagyobb volt a nyelvi ingerkészlet esetén, mint a nem nyelvi esetben. A szabályosságot nem tartalmazó szekvenciáknál azonban nem volt hatással az emlékezeti terjedelemre, hogy az ingerkészlet a nyelvi vagy a nem nyelvi tartományba tartozott-e. Az eredmények alapján hatékonyabb a szabályok kiemelése nyelvi szekvenciákból a mesterséges nyelvtan feladat esetében. A kísérlet eredményei felvetik a nyelvi ingerekben lévő szabályosságokra kiemelten érzékeny implicit-procedurális alrendszerek lehetőségét.

Napjainkban a kognitív és kísérleti pszichológián kívül (lásd például TURI és munkatársai, 2010; SWAAB és munkatársai, 2003) a kísérleti pragmatika is kutatási témái között tartja számon a nem szó szerinti jelentések megértésére irányuló kérdéseket (GIORA, 2002, 2007, 2008, 2012; GIBBS 2002). A különösen izgalmas témának tartott metaforák feldolgozási módjait az adatközlők életkorának és kognitív fejlettségének függvényében érdemes vizsgálni (LOUKUSA, LEINONEN és RYDER, 2007/08; SCHNELL, 2007). A serdülő, 15-18 éves korosztály nyelvhasználata és megértési folyamatai viszont jórészt kívül estek a szakirodalmi érdeklődés körén. Cikkünkben a konvencionális és az újszerű, kreatív metafora megértésének folyamatát vizsgáljuk kamasz és fiatal felnőtt korosztály esetében szó-nemszó lexikális döntési paradigma segítségével. A metaforák három típusú környezetben kerültek bemutatásra: 1. a gyakori jelentést előfeszítő szövegkörnyezetben, 2. a ritkább jelentést előfeszítő kontextusban és 3. „lebegtetett” (a gyakori és a ritka jelentést egyaránt előfeszítő) kontextusban. Célszóként a metafora konvencionális és nem konvencionális (metaforikus) jelentése, illetve álszavak mint kontroll célingerek szerepeltek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kamaszok kitüntetett figyelemmel fordulnak az új és ritkán hallott alakzatok felé, azokat gyorsabban értelmezik metaforikus jelentésben, mint a konvencionális metaforákat. A konvencionális formák megértése fokozatos, azaz az életkor előrehaladtával nő a megértés.

Majmok agyában található egy olyan neuroncsoport, amely bizonyos mozgások kivitelezésekor és megfigyelésekor is aktív. Ez a tükörneuron-rendszer. Ez a funkció megtalálható az emberben is. A tü­kör­neuronok az emberi agy_