Search

Jelen tanulmany egy nyugat-dunantuli varos – Nagykanizsa – telepulesmarkajanak elmeben elfoglalt helyet vizsgalja asszociaciokkal a varosban kozepiskolaba jaro fiatalok koreben. A marka egyenileg kialakitott elmebeli lekepezesenek kutatasat a helyi fiatalok nagyfoku elvandorlasa indokolja, amelyre a kozepiskolas tanulmanyaik vegen nagy aranyban kerul sor. A kerdőives kutatas soran Nagykanizsa hat kozepiskolajanak diakjait kerdeztek meg, hogy megismerjek a valaszadok telepulesről alkotott velemenyet, azzal kapcsolatos asszociacioit. A szabad asszociaciok eseteben a legtobb valaszado az infrastrukturat, a helyi nevezetessegeket nevezte meg, mig az iranyitott asszociacio soran a fiatalok „szepnek, unalmasnak es kicsinek” irtak le a varost. Mindket esetben enyhe tobbsegben voltak a negativ asszociaciok, amelyek alapjan erezhető a velemenyek kettőssege: egy szep, felujitott, tiszta varos kepe rajzolodott ki, ami szemben all egy koszos, ures, erdekes programokat nem kinalo telepules erzetevel. A telepulesmarka automarkakhoz hasonlitasa soran a megkerdezettek legnagyobb szamban Trabantkent, Suzukikent es Ladakent irtak le a varost, ezek valasztasa arra utal, hogy a fiatalok nem egy modern, dinamikus helynek tartjak Nagykanizsat. Az allatnevek asszociacioja hasonlo velemenyre enged kovetkeztetni, a lajhar kimagaslo szamu emlitese egy lassu, nehezkesen fejlődő telepules kepet tartak a szerzők ele. Ugy velik, hogy az elhetőseg javitasara es az azonosulas es kotődes novelesere lenne szukseg a varosvezetes reszeről, ennek erdekeben fogalmaztak meg javaslataikat. ----- This paper examines the mental associations of a city brand – that of the Hungarian city Nagykanizsa located in West-Hungary. These associations were collected among young people attending high school in the city (Generation Z). The research is motivated by the high percent of local young people leaving the city after finishing their high school education. Students from six secondary schools in Nagykanizsa were asked to give their opinion and their associations about the city in the questionnaire. In free associations, most respondents named the infrastructure and the local attractions, while in the guided association young people described the city as „beautiful”, „boring” and „small". In both cases, negative associations had a slight majority, which showed the dual character of the evoked associations: a beautiful, renovated, clean city was contrasted with the city image of a dirty, empty town with no interesting programs. When comparing the city brand to car brands, the three car brands mentioned most times were Trabant, Suzuki and Lada, suggesting that young people do not regard Nagykanizsa as a modern, dynamic settlement. Comparing the city brand to animals, the results were similar: most compared the city to a sloth describing a settlement with slow and idle development. At the end of the paper, recommendations are formulated based on the results to show how to improve the liveability of the city and how to increase identification and attachment to it.

Az ertekekkel, attitűdokkel, vezetői stilusokkal es vezetesi jegyekkel kapcsolatos empirikus vizsgalatok egyre nagyobb teret nyernek a lean kornyezetben tevekeny vezetőkkel foglalkozo kutatasokban. A szerzők empirikus munkaja a GLOBE-kutatas valtozoinak egy szűkitett, 29 teteles halmazara epitve vizsgalja, hogyan medialjak a lean technikak a vezetesi jegyek teljesitmenyjavulasra gyakorolt hatasat. Eredmenyeik szerint az ugyvezetőket es a termelesvezetőket a hazai 50 főnel nagyobb feldolgozoipari cegek mintajan a fejlődesorientalt, az autokratikus, a formalis, a mikromenedzser es a motivalo vezetői magatartas jellemzi. Kutatasuk mindket vezetői pozicioban ravilagit a fejlődesorientalt es az autokrata magatartasok lean termelesi technikak hasznalatara gyakorolt pozitiv hatasara. A lean technikak medialo hatasanal elterő az eszleles: az ugyvezetők szerint a lean technikak medialo hatasa jelen van, mig a termelesvezetők szerint a teljesitmenyjavulas mogott a vezetesi magatartasok allnak.