Search

Napjainkban a szervezetek es szemelyek halozatos osszekapcsolodasa a nemzetkozi vezetestudomanyi szakirodalom egyik legmeghatarozobb temaja. A vallalati kozossegi media – mint a halozatosodast tamogato technologia – meglehetősen gyorsan valt nepszerűve, noha pontos tartalma meg formalodik, es szervezeti hatasairol is keveset tudunk. A szerzők ismertetik a vallalati kozossegi media fontosabb meghatarozasait, majd attekintik az elmult evek temaval foglalkozo nemzetkozi szakirodalmat. Tanulmanyukban a vallalati kozossegi mediat a szemelykozi halozatok motorjakent ertelmezik, amelynek műkodeset osszevetik az offline ter halozataival. A szerzők sajat kvalitativ kutatasuk alapjan ismertetik egy hazai tudasintenziv iparagban műkodő szervezet vallalati kozossegimedia-hasznalatanak legfontosabb szervezeti funkcioit.

Az on-line térben a vállalatok elveszítik a hagyományos tömegkommunikációban gyakorolt kontrollt, ugyanakkor kommunikációs szerepükből fakadóan megmarad egy ráhatási képességük. Ahhoz azonban, hogy e ráhatási képességet ki tudják használni, megfelelő eszközöket kell alkalmazniuk, amelyek közül az egyik lehetőség az on-line szájreklám (electronic word-of-mouth, e-WOM). A cikk egy szakirodalmi összefoglalót nyújt az e-WOM-ról, kitérve arra, hogy milyen új kommunikációs kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe a fogyasztók és a vállalatok az on-line térben. Továbbá hogyan értelmezhető az e-WOM, milyen alapvető tulajdonságokkal és a fogyasztókra, valamint a vállalatokra gyakorolt hatásokkal rendelkezik. Ezen ismeretekre építve pedig a szerző bemutatja azt is, hogy a fogyasztók között zajló on-line kommunikáció (vagyis az e-WOM) hogyan integrálható a marketingkommunikációs tevékenységbe.

Legyen az mérnöki tervezői folyamat, orvostudomány, üzlet, építészet vagy festészet nem azzal foglalkozik, hogy mi szükséges, hanem hogy mi lehetséges: röviden designnal (Simon, 1996). A design tehát alkotói magatartás, kreatív tervezés, tervezőművészet. Ehhez társul a kommunikáció, a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió, mint az interhumánus fenomén szintjén. Így hát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Módszerével valósidejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. Az élethosszig tartó tanulás a ma vezetője és tervezője számára egyaránt evidencia. A tanulás lehetőségét a saját területről, diszciplínából, komfort zónából való kilépés teremtheti meg: olyan helyzetekből, ahol a tervező tanul a menedzsertől, a vezető a művésztől, a közgazdász a mérnöktől és mindezt úgy, hogy az egyetemi évek a valódi karrier (identitás, inkubáció, akceleráció, start-up, vállalkozás, önálló vezérfonal stb.), azaz az életpálya-építés integráns részévé válnak. A szerzők interdiszciplináris megközelítésű cikkükben bemutatják, hogy a ma vállalatvezetője hogyan működhet designerként. Tanulmányuk szemlélete kettős: a tervezőművész és a közgazdász diaglógusa: ötvözi a rigorózus tudományos irodalomfeldolgozás retorikáját és a gyakorlati tervezői és vezetői párbeszéd érveléstechnikáját. A közvetlenül adaptálható elméleti keretek bemutatása mellett, felvázolják egy olyan képzési program koncepcióját, melynek célja vezető-tervezői/tervező-vezetői kompetenciák átadása.

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása egyre jobban érdekli az érintetteket, akik a vállalat CSR teljesítményével kapcsolatos információk megszerzése mellett nagyobb rálátást akarnak nyerni a vállalat tevékenységére és terveire, ráadásul részt is akarnak venni ezek kialakításában. A fokozódó elvárások paradigmaváltást igényelnek a vállalatok kommunikációs tevékenységében is, az egyirányú helyett kétirányú, illetve hálózati alapú kommunikációs stratégiákat, valamint új és újragondolt kommunikációs eszközöket. A cikk bemutatja a témával kapcsolatos főbb elveket és elméleteket, illetve a CSR-kommunikáció eszköztárát és az érintettek bevonása révén elérhető előnyöket.

Az interneten, különösen az olyan web 2.0 alkalmazásokon, mint amilyenek az egyes közösségimédia-oldalak is, a jótékonysági szervezetek egy sor olyan eszközhöz férnek hozzá, melyek alkalmazása révén korábban nem tapasztalt lehetőségek tárháza nyílik meg számukra az emberek megszólítására és adománygyűjtő kampányok lefolytatására. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása ugyanakkor speciális szakértelmet és felkészültséget követel meg a szervezetek részéről. Ezt támasztja alá a szakirodalmi áttekintés, melynek alapján leszögezhető: a közösségimédia-felületeken egészen eltérő motivációból és másként adnak az emberek, mint más, „offline”/hagyományos csatornákon.

Jelen cikk a szervezeti identitás különböző tudományos értelmezéseit, elemeit mutatja be és kapcsolja össze a gyakorlattal. A szerzők értelmezése szerint a szervezeti identitás nem azonos a köznyelvben elterjedt arculattal (sem image-zsal), hanem egy holisztikus, menedzsment-szakirodalmakon átívelő fogalomként értelmezhető, mely a külső tényezők hatására a szervezeti kultúra és a szervezeti stratégia alapján alakítható ki. A szervezeti identitás három alkotóelem-csoportból áll (nevezhetjük ezt identitásmixnek is): a munkáltatói márkázásból, az integrált marketingkommunikációból és a vizuális identitásból. Mivel a változó környezet szükségessé teszi, a szervezeti identitás menedzselése egy véget nem érő „spirálfolyamat”, mely a felmérés, a meghatározás, a bevezetés és értékelés szakaszok ismétléséből áll addig, amíg az ideális identitás ki nem alakul. Melyet talán soha nem ér el a vállalat. _____ In this article the different scientific interpretations and elements of organizational identity are presented and combined with practice. According to the authors’ interpretation the organizational identity is not the same as the corporate image, but it can be interpreted as a holistic management literatures panning notion which can be formed by the effect of external factors on basis of the organizational culture and organizational strategy. The organizational identity consists of three component-groups (also called this identity mix) the employer branding, integrated marketingcommunications and visual identity. Due to the changing environment makes it necessary the management of organizational identity is a never-ending ”spiral process”, which consists of repetitions of the survey, the definition, the introduction and the assessment phases until the ideal identity will be formed. Which may be never achieved by the corporate.

The article investigates the division between member states of the European Union considering the aspect of their level of information and communication technology (ICT) development focusing on e-learning. With the help of discriminant analysis the countries are categorized into groups based on their ICT maturity and e-learning literacy level of development. Making a comparison with a benchmarking tool, the ITU (International Telecommunication Union)’s ICT Development Index (IDI) the results are confirmed partly correct. The article tries to find economical explanations for the re-grouping of the countries ranking. Finally the author examines the reliability of Hungary’s ranking results and the factors which may affect this divergence from the real picture.

A vallalati tarsadalmi felelőssegvallalas (CSR) a diszciplinarizalodas korai szakaszaban kulonboző tudomanyos hagyomanyokbol taplalkozva, a vallalatiranyitas, az uzleti etika, a kornyezetgazdalkodas es a marketingkommunikacio hatarvidekenek szelesitesevel, kulonboző hangsulyu kiterjesztesevel igyekszik sajat helyet kijelolni a gazdalkodastudomany keretei kozott. Jelen tanulmany egy, az erintetti elmeletekből kiindulo, am alapvetően torteneti es politikai hagyomanyhoz koti a CSR jelenet es jovőjet, majd ebből a megkozelitesből kiindulva helyezi el a CSR elmeletet es lehetseges managementgyakorlatat a vallalatiranyitas es a marketingkommunikacio vilagaban. A szerző allaspontja szerint a CSR inkabb forma, mint tartalom; az uzleti ertelemben vett fenntarthatosagot a vallalatok kevesbe jo ugyek kepviselete reven, mint az erintetti (stakeholder) demokracia megvalosulasanak elősegitesevel teremthetik meg. Jelen dolgozat azt mutatja meg, hogy az erintetti demokracia mint uzleti műkodesi modell megvalosulasa messzemenő kovetkezmenyekkel jarhat mind a vallalatiranyitas, mind a modern marketingkommunikacio szamara. ______ Corporate Social Responsibility (CSR) is in an early phase of disciplinarization and works towards establishing its level scholarly playing field from different traditions. It attempts to extend its territory on the boarderline of management, business ethics, environmental studies, and marketing-communications. This study applies a historical and political approach to the understanding of the present and future of CSR and places CSR in the area of management studies and marketing- communications from this starting point. CSR is more form than content; business sustanaibility is achieved less through good causes but via assisting in the establishment of stakeholder democracy. This study attempts to show what results stakeholder democracy as business modell would bring to the world of both corporate management and marketingcommunications.

A tanulmány a fenntartható fejlődés követelményeinek vállalati integrációja és kommunikációja terén a hazai nagyvállalati körben végzett empirikus kutatás és a webkommunikáció tartalomelemzése révén nyert főbb eredményeket mutatja be. Elméleti háttérként felvázolja a fenntartható fejlődés hierarchikus értelmezési szintjeit, szervezeti integrációjának a vállalati társadalmi felelősséggel (CSR) lényegében azonos koncepcióját, valamint kommunikációjának szerepét. Az integráció és a kommunikáció megvalósulása tekintetében hat fő jellemzőt emel ki, amelyek viszonyítási alapja a vállalati tevékenység profilja, a vállalat nemzetközi piacokhoz való viszonya és a vállalati imázs.

A gazdaságok, illetve a piacok fejlődésével megjelentek és egyre fontosabbá váltak a verseny más típusú eszközei. Ezek közé tartozik a reklám, a termékdifferenciálás, továbbá még olyan testetlen javak, mint a kutatás-fejlesztés, a know-how és a márka. Ezen eszközöknek az alkalmazása lényegesen összetettebb és bonyolultabb feladat, továbbá a fogyasztókra, a versenytársakra és magára a versenyre gyakorolt hatása sokkal nehezebben előre jelezhető, meghatározható és modellezhető. A szerző jelen munkájában a reklámokkal foglalkozik. Tanulmányának célja a reklámtevékenység és a verseny fontosabb összefüggéseinek ismertetése és elemzése, valamint rámutat arra, hogyan alakul a reklám szerepe, jellege, pénzbeli mértéke és hatása a különböző piaci szerkezetek esetén.

A tanulmány célja, hogy egy szekunder kutatásra alapozva áttekintetést adjon az orvos-beteg kommunikáció elméleti hátteréről, a kommunikáció és az egészségügyi (pácienshez kapcsolódó) kimenetek közvetlen, valamint az együttműködés és az észlelt minőség által összekötött közvetett kapcsolatáról. Ez azért fontos, mert a kapcsolat a kommunikáció és az objektíven mérhető kimenetek (például egészségügyi állapot javulása) között – amelyeknek komoly gazdasági következményei is vannak – alátámasztja azt a feltételezést, hogy az orvos-beteg kommunikáció kutatására szükség van az egészségügy berkein kívül is. A felvázolt elméleti háttér segítségével pedig olyan modell kialakítása a cél, amely alapul szolgálhat egy későbbi primer kutatásnak.

Az üzleti kapcsolatok iránt megélénkülő figyelem az értékkoncepció előtérbe kerülésével hozható összefüggésbe. A paradigmaváltás alapját a kapcsolatokból az eladók és a vevők számára nyerhető többletérték jelenti, amelynek realizálása azonban szervezeten belül is megköveteli a kapcsolati magatartás érvényesítését. Jelen cikk a kulcsfolyamatok mentén haladva mutat rá a belső és a külső kapcsolatmenedzsment összefüggéseire. Kiemeli az interakciós és kommunikációs folyamatok integrálásának értékteremtésben játszott szerepét, az ehhez szükséges szemléletbeli változásokat, valamint az ezt elősegítő menedzsmenttechnikákat.