Search

Bevezetés: A közelmúltban végzett vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a középkorú nők két alapvető dolog miatt nem végeznek fizikai aktivitást, egyrészt az idő hiánya miatt, másrészt a motiváció hiánya miatt. Ezért a szerzők úgy gondolták, hogy ki kellene dolgozni egy olyan technikát, amely beleilleszthető a mindennapi életbe. Kutatás célja: Megvizsgálni, hogy az új "pontozás alapú" fizikai aktivitás (PBPA) mérési módszernek milyen hatásai vannak a testösszetételre az inaktív nők körében, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, szemben a strukturált testmozgást végzőkkel. Módszerek: 76 túlsúlyos vagy elhízott, középkorú inaktív nőt (41 ± 2 év; átlagos BMI 29,2 ± 3,4 kg/m2) véletlenszerűen osztottak be a 3 csoportba, 24 hetes vizsgálati időszakra. Egyik csoport a "pontozás alapú" fizikai aktivitást végzőkből állt, akiknek hetente 30 pontot kellett összegyűjteni, másik csoport a strukturált testmozgást végzők, akik heti 5-ször 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgást végeztek, a harmadik csoport pedig a kontroll volt, akik továbbra is szokásos inaktív életmódot folytattak. A PBPA csoportba tartozó személyeket egy táblázattal látták el, melyben különböző tevékenységek voltak feltüntetve, például: porszívózás, kertészkedés, ablakpucolás, vasalás stb. Mindegyik tevékenységnek volt egy adott pontja, mely pontszám tízpercnyi mozgásformára vonatkozott. A fizikai aktivitás pontokat a metabolikus egyenértékből (MET) adaptálták, mely alapján 30 pont volt egyenértékű a 150 perces tempós gyaloglással. A 0., 4., 12. és 24. héten testösszetétel (DXA: dual energy X-ray absorptiometry) és antropometriai mérések történtek. A saját bevalláson alapuló tevékenységeket heti rendszerességgel rögzítették. A 0. és a 24. héten a táplálkozást önbevallással (táplálkozási napló), a fizikai aktivitást objektív aktivitásmérő műszerrel (accelerométer) adták meg. Eredmények: A 76 résztvevőből 58 fő teljesítette a 24 hetes intervenciós időszakot, innen származtak az elsődleges végpontokra vonatkozó adatok (testösszetétel, antropometria). A fizikai aktivitás objektív mérésére 19 résztvevőnél volt lehetőség, és 41 főnél vettek fel élelmiszerfogyasztásra vonatkozó adatokat. A PBPA csoportba tartozó nők szignifikáns súlycsökkenést értek el a 24. hét végére: -3,3 ± 5,9 kg (-3,4 ± 7,1%, p = 0,004). A derékbőség (-2,8 ± 4,6 cm vs. +2,1 ± 6,6 cm, p = 0,024), valamint a testzsír mennyisége (-2,3 ± 4,6 kg vs. +0,1 ± 2,0 kg, p = 0,075) a PBPA csoportban a 24. hét végére csökkent, szemben a kontroll csoport értékeivel. A hasi lokalizációjú elhízás mind a 12. héten (-6,1 ± 12,6%, p = 0,005), mind a 24. héten (-10,1 ± 18,4%, p = 0,005) csökkent a PBPA csoportban, a viszcerális zsírszövet pedig még nagyobb mértékű csökkenést mutatott (- 5,8 ± 26,0%) szemben a kontroll csoporttal (+7,8 ± 18,3%, p = 0,053) a 24. hét végére. A testösszetétel, a testtömeg és a derékbőség változatlanok voltak a strukturált testmozgást végzőknél. A PBPA csoportban nőtt a könnyű fizikai aktivitás végzése, ugyanakkor trendszerűen csökkent az ülő életmódot folytatók száma. Ráadásul a PBPA csoportban a napi energia-felvétel csökkenésének tendenciája is megfigyelhető volt –445 ± 564 kcal-ával (p = 0,074), és jelentős csökkenést tapasztaltak a napi zsírbevitel mennyiségében is (p = 0,042). Következtetés: Az egyszerű ösztönzésen alapuló, fizikai aktivitást támogató új pontrendszer hatékony stratégiának tűnik a testtömeg és a testzsír csökkentésére a túlsúlyos és elhízott inaktív nőknél, szemben akár a strukturált testmozgást végzőkkel is. Tanulságok a hazai szakemberek számára: A szerzők által ismertetett módszer könnyen beilleszthető a mindennapi rutinba, ezáltal nagyobb rugalmasságot és színesebb, teljesíthetőbb választási lehetőséget biztosít a célpopulációnak. A vizsgálat eredményei az egészségügyben dolgozó szakemberek számára is fontos népegészségügyi üzenetet hordoznak, mely a lakosság tájékoztatásával jelentős mértékben hozzájárulhat az egészség javításához, megőrzéséhez., Egészségfejlesztés folyóirat, Évf. 59, Szám 3 (2018)

A tanulmány elsődleges célja, hogy értékelje a zsír-, (teljes, telített és telítetlen) és a szénhidrátbevitel, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések közötti összefüggést. A másodlagos cél az volt, hogy megvizsgálják a kapcsolatot a tápanyagok és az szív- és érrendszeri betegségek valamint a nem kardiovaszkuláris megbetegedések mortalitása között., Egészségfejlesztés folyóirat, Évf. 59, Szám 1 (2018)

Háttér: Hosszabb ideje kiemelt politikai figyelem övezi az egészségügy területét, amelynek egyik oka, hogy a lakosság megromlott egészségéhez kapcsolódó költségek igen jelentős terhet rónak Magyarországra. Az informált döntéshozatalhoz, az erőforrások hatékony elosztásához, a megfelelő beavatkozások tervezéséhez ez idő szerint nem áll elegendő információ a döntéshozók és a szakemberek rendelkezésére. Célkitűzés: Ezt a problémát orvosolhatná a jelen közleményben felvázolt újfajta megközelítéseket ötvöző egészségmonitorozási rendszer. Ez összehangolná az egészségről és az azt meghatározó tényezőkről jelenleg folyó adatgyűjtéseket, kiegészítené azokat a gyermekek és felnőttek körében folyamatosan történő egészségfelmérésekkel, valamint egységes rendszerbe foglalná a meglévő elemzési kapacitásokat. Javasolt megoldás: Az eddigi gyakorlattól eltérően ebben a rendszerben egészséggel kapcsolatos adatokat nem csupán az egészségügyi ágazatból, hanem többek között a for-profit és non-profit szektorból, az egyén környezetéből, valamint közvetlenül az egyéntől is gyűjtenének. A közlemény külön foglalkozik az egyének egészségmagatartásának és egészségkultúrájának rendszeres felméréséhez használható módszertannal, amely nagyban hozzájárulhat a magyar lakosság egészségének javítását célzó beavatkozások hatásosságának növeléséhez és értékeléséhez. Összegzés: Az itt bemutatott elképzelés a meglévő adatgyűjtések összehangolásával és korszerű technológiai és módszertani fejlesztéssel alapozná meg az egészséget érintő hazai informált döntéshozatalt. Summary: Background: The awareness of politicians has risen in the field of health in the re-cent years in Hungary. One of its reasons is the significant burden caused by the poor health conditions of the population. At the moment, stakeholders and experts do not have enough information for the planning of proper interventions, for efficient capacity allocation and therefore, for informed decision making. Aim: The new health monitoring concept described in this paper aims to present a solution to this problem by synchronizing present data collections on health and health determinants, expanding them with continuous health surveys among children and adults as well as rearranging and harmonizing present analyzing capacities in a uniform system. In this new approach health related data would be collected not only in the health care sector, but, among others, also in the non-profit and for-profit sector, from the environment of individuals as well as directly from them. The paper pays special attention to continuous data collection about health behavior and health culture which can help to improve the efficiency and evaluation of interventions aiming to improve the health status of the population. Conclusions: The presented concept would establish informed decision making as regards health in Hungary by the harmonization of present data collections and by advanced technical and methodological development., Egészségfejlesztés folyóirat, Évf. 57, Szám 1 (2016)

The appearance of the toponyms of the Carpathian Basin in Italian sources The paper examines how the toponyms of the Carpathian Basin (mostly those of Hungary) appear in 20th- and 21st-century Italian sources, such as maps, atlases, travel guides and journey books. The author also discusses the translation strategies for proper names and shows how important historical events appear in naming practices. How the differences in the geographical features and the divergence of the administrative divisions of Hungary and Italy can create confusion in the translation of the toponyms is also shown. The author then presents how the fact that Hungary was a part of the Austro-Hungarian Monarchy influenced the practice of name giving in the period under discussion, and later. After examining 67 sources, the author prepared a dictionary containing 69 Hungarian toponyms and their Italian equivalents as used in the past and the present day.

Bevezetés: Az egészségműveltség fogalma és az azzal kapcsolatos kutatások az elmúlt időszakban kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába; ennek hátterében az egészségműveltség és az egészségi állapot közötti kapcsolat felismerése áll. Jelentősége ellenére e területen még kevés vizsgálat történt hazánkban, tudomásunk szerint egyetemi hallgatók körében pedig korábban egy sem. Módszertan: A jelen közleményben bemutatott vizsgálat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának népegészségügyi ellenőr alapszakos hallgatói körében zajlott. Az önkitöltős, papíralapú kérdőív tartalmazott a demográfiai és társadalmi-gazdasági adatokra, szubjektív egészségi állapotra és egészségtudatosságra vonatkozó kérdéseket, továbbá az Európai Egészségműveltség Felmérésben (HLS-EU) használt, az egészségi ügyekben való boldogulás mértékének megítélését szolgáló kérdéseket is, illetve magába foglalta a funkcionális egészségműveltség mérésére alkalmas Newest Vital Sign (NVS) teszt magyarra fordított változatát. Az adatok elemzése során khi-négyzet próbát és Fisher-féle egzakt tesztet használtunk az évfolyamok közötti különbségek, illetve logisztikus regressziót az egészségműveltség szintjét determináló tényezők meghatározására. Eredmények: Az elemzésbe 118 fő válaszait tudtuk bevonni. A HLS-EU-teszt alapján a válaszadók 6%-a az elégtelen, 42%-a a problémás, 44%-a az elégséges és 8%-a a kitűnő egészségműveltségű kategóriába került. A hallgatók 86%-ának volt megfelelő, 13%-uk-nak limitált és 1%-uknak inadekvát a funkcionális egészségműveltsége. A negyedéves hallgatók egészségműveltségének szintje mindkét skálával mérve magasabb volt, mint elsős társaiké, de sem a társadalmi-gazdasági státuszt jellemző paraméterekkel, sem a szubjektív egészségi állapottal nem mutatott összefüggést az egészségműveltség mértéke. Következtetés: A vizsgálat úttörő jellege miatt csak korlátozottan adódik lehetőség eredményeink összevetésére más vizsgálatokkal. Egy korábbi hazai vizsgálat eredményeihez képest, ahol 16 éven felüliek körében ugyanezekkel a skálákkal gyűjtöttek adatokat, elmondható, hogy a hallgatók körében magasabb volt a funkcionális egészség-műveltség szintje és a HLS-EU-teszttel mérve alacsonyabb volt az elégtelen kategóriába tartozók aránya, mint az általános lakosság körében. Introduction: The concept of health literacy and the related studies have become the focus of scientific interest recently due to the recognition of the relationship between health status and health literacy. Despite its significance, only few studies have been carried out in this area in our country, and according to our knowledge our study was the first one conducted among university students. Methodology: A cross-sectional study was carried out among public health inspector students at the Faculty of Public Health University of Debrecen with a self-administered paper-based questionnaire that included items on demographic and socioeconomic data, subjective well-being, health consciousness, and two scales in order to measure self-perceived (European Health Literacy Survey, HLS-EU) and functional (Newest Vital Sign, NVS) health literacy. The chi-square and Fisher-exact test were used in order to analyse the differences between the study years, while the determinants of health literacy were investigated with binary logistic regression. Results: The answers of 118 students were suitable for data analysis. Based on the results of the HLS-EU scale 6% of respondents had inadequate, 42% problematic, 44% sufficient and 8% excellent health literacy. The NVS test showed that 1% of respondents had inadequate, 13% limited and 86% adequate health literacy. The level of health literacy was higher among 4th year students compared to freshmen irrespective of the used scale; however there was not any relationship either with socioeconomic status or with health status. Conclusions: The possibility to compare our results with other studies is limited due to the pioneering approach. Compared to the results of a previous Hungarian study, where the same scales were used to measure health literacy among people above the age of 16 years, it can be stated that the level of functional health literacy was higher among students and the proportion of those who have inadequate health literacy was lower measured by the HLS-EU test., Egészségfejlesztés folyóirat, Évf. 59, Szám 6 (2018)

Abstract: In primary immunodeficiencies, the malfunction of the immune system is caused by genetic alterations. The physician proposes the most probable diagnosis based on symptoms, clinical signs, the family history and the results of the pathogen identification. To confirm this clinical suspicion, it is essential that the immunological malfunction be tested using in vitro diagnostic procedures. This paper summarizes the screening, confirmatory and disease-specific laboratory methods capable of testing the antibody response, the T cells, the phagocytic function, the complement system and other components of the innate immune system. The genetic tests necessary to make the final diagnosis are beyond the scope of this publication. Orv Hetil. 2018; 159(49): 2087–2094.

Abstract: Introduction and aim: The practices of autopsies and waivers in three Hungarian counties subject to the same statutory framework in a 5-year interval have been examined, with special attention to cases of non-natural death. Method: The summary data included in the post mortem examination certificates, for the years between 2006 and 2010, in a breakdown according to counties, covering all cases of death were analysed. The work was assisted by a Java-based software programme. Results: In terms of the waiving of autopsies, a comparison of the three counties revealed significant differences. The persons who issue waivers from the performance of autopsies also vary across the counties. In case of deaths caused by accidents, no autopsy was performed in 844 cases. Similar situation was found in case of various identified and non-identified injuries, which were entered as the direct cause of death in 28 cases, as well as road traffic accidents entered in 32 cases and the unidentified consequences of road traffic accidents, which we found in 26 cases. No autopsy was performed in 25 cases of deaths assumed to be suicides and in one homicide. Conclusions: The Hungarian laws follow the recommendation of the Committee of Ministers to Member States of the Council of Europe, and provide that in all cases where the death is due to non-natural causes or the possibility of non-natural causes is raised, an autopsy should be performed. In this given legal context it is unclear how autopsies in the cases of death due to homicides, suicides and accidents as detailed above could possibly be dispensed with. The purpose of this paper was to provide a baseline study on the current practice of certification. The findings could be used in the course of governmental reviews for the purpose of drawing up recommendations. Orv. Hetil., 2016, 157(52), 2082–2087.

Chemotherapy-induced vomiting and nausea is the most common adverse event of anticancer therapy. In different guide-lines (MASCC, NCCN, ESMO and ASCO) antiemetic prophylaxis is directed toward the emetogenic potential of the chemotherapy and the type of vomiting and nausea. Chemotherapeutic agents are classified into four emetic risk groups: high, moderate, low, and minimal. Steroids, dexamethasone, metoclopramide, cannabinoids, benzodiazepines, 5-HT3 receptor antagonists (ondansetron, granisetron, tropisetron) and a new group of antiemetics, the neurokinin1 receptor antagonists are used to prevent anticipatory, acute and delayed vomiting and nausea. This paper examines evidence-based recommendations for optimal use of antiemetics.