Search

A folyamatosan változó geopolitikai kihívások és az Európai Unió azokra adott – részben – energiapolitikai válaszai nagyban befolyásolják Magyarország energiapiacának alakulását. Tanulmányunk az EU hosszú távú klíma- és energiapolitikai céljai, valamint az orosz-ukrán háború miatt fellépő energiapolitikai kihívások tükrében az energiatermelés és -felhasználás alapvető mintázatainak alakulására, tendenciáinak feltárására fókuszál, valamint bemutatja Magyarország eddig elért eredményeit az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága területén. Célja, hogy az európai folyamatok kontextusában átfogó képet nyújtson a magyar energiapiacról. Írásunk az energiapolitikát érintő európai és hazai jogi aktusok feldolgozásán, valamint az elérhető legfrissebb Eurostat és KSH adatok elemzésén alapul. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a primer energiafelhasználás, illetve egyes energiahordozók importjának csökkenése nem az energiahatékonyság javulásán, hanem a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesésen és az orosz-ukrán háború nyomán kialakult energiaválság átvészelését szolgáló energiamegtakarításokon alapszik. Az új, ambiciózus EU-célkitűzések elérése továbbra is jelentős beruházásokat igényel az Európai Unió és Magyarország szintjén is.

A tanulmány egy Baranya megyében zajlott empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a periférikus térségek fejlesztéspolitikai kormányzási viszonyait elemezte. A tanulmány alapját képező kutatási blokk a kormányzásban résztvevő intézmények működésére és a kormányzásban résztvevő szereplők véleményére irányult. A periférikus térségekben különösen nagy a jelentősége a kormányzás minőségének, vagyis annak, hogy a helyi erőforrások mozgósítása és a külső támogatások racionális felhasználása milyen döntési folyamatban történik. A perifériák lemaradását, stagnálását, hanyatlását hagyományosan összekötik az aszimmetrikus hatalmi viszonyokkal, a centrumtól való gazdasági, társadalmi függőséggel, az érdekkiegyenlítő, rásegítő, helyzetbe hozó mechanizmusok gyengeségével vagy hiányával. Általános felismerés, hogy a decentralizált döntési mechanizmusok nemcsak a jó kormányzás értékei, feltételei szempontjából fontosak, hanem kedveznek a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának is. A tanulmányban bemutatott vizsgálati eredmények szerint sem a megye, sem a járás, sem a kistérség, sem a városi központok nem tudnak térbeli integráló szerepet betölteni, tágabb értelemben területi érdekeket képviselni. A vákuumot az egyéni országgyűlési képviselők töltik ki egy olyan térbeli körzetrendszerben, amelynek nincs intézményes, szabályozott eszköze a fejlesztési tervezéshez és forráselosztáshoz. A központosított tervezés és forráselosztás, miután nem rendelkezik elegendő információval és nem kényszerül rá a területi szereplőkkel való kompromisszumokra, érvényesíteni tudja a nemzeti fejlesztési prioritásokat, amelyek azonban ritkán kedveznek a periférikus térségeknek. Ez a kormányzási modell Baranya megyében még hátrányosabb a perifériák számára, mint általában, nem csak azért, mert az aprófalvas településszerkezet, a határ menti fekvés eleve forráshiányt okoz, hanem azért is, mert sem az erőforráshiányos megyeszékhely, sem a többnyire stagnáló kisvárosok nem vették át a térbeli integráció feladatát. Sajátos módon a vélemények által is visszaigazolt centralizált hatalmi szerkezet ellenére a megkérdezettek túlnyomó többsége alapvetően fontosnak tartja a helyi vezetés szerepét. A tér nélküli hatalom és a hatalom nélküli tér hátránya összeadódik.

A tanulmány célja bemutatni, hogy a perifériák problémaköre miként jelenik az Európai Unió intézményrendszerében. A tanulmány első részében kísérletet teszünk az uniós periféria fogalmának definiálására, illetve bemutatjuk, hogy a perifériák kérdését hogyan kezelik az uniós dokumentumok. A második részben az EU fejlesztéspolitikája és a periférikus térségek fejlődési esélyeinek összefüggéseit vesszük górcső alá, míg a harmadikban a perifériák uniós érdekérvényesítési lehetőségeinek bemutatására kerül sor. Kutatásunk az uniós szereplők (elsősorban EP-képviselők és a Régiók Bizottsága-tagok) körében 2021-ben készített mélyinterjúkon (ez alól egyetlen 2016-os EP-s interjú jelent kivételt) és a 2004 és 2020 közötti uniós fejlesztéspolitikai dokumentumok (Bizottság, Európai Parlament, Régiók Bizottsága, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) elemzésén alapul. A kutatásunk eredménye szerint a fejlettebb, jól szervezett szereplők érdekei sokkal inkább megjelennek és beépülhetnek a különböző döntési folyamatokba, míg a perifériák esetén gyakran még az igények azonosítása is nehézségekbe ütközik. Függetlenül attól, hogy az egyes érdekek a kohéziós politika – többszintű kormányzási – rendszerén, vagy az érdekérvényesítés más intézményesített, vagy informális csatornáin keresztül jelennek meg uniós szinten, a fejlesztéspolitika formálásában betöltött szerepük elvitathatatlan. Ha azonban az érdekek megjelenésére nem kerül sor, akkor a perifériák sajátosságaihoz illeszkedő (fókuszált) beavatkozások kialakításának – így a területi különbségek mérséklésnek is – csekély az esélye.

Az egyetlen közvetlenül választott EU-s intézményben, az Európai Parlamentben a területi fókuszú kérdések nem csupán a plenáris, szakbizottsági és képviselőcsoporti üléseken kerülnek napirendre, hanem a Parlament keretében működő „félhivatalos” képviselői csoportosulások, az ún. közös munkacsoportok (intergroupok) összejövetelei is lehetőséget teremtenek erre. A tanulmányomban arra keresem a választ, hogy az EP félhivatalos képviselői csoportosulásai képesek-e arra, hogy a területi fókuszú érdekeket becsatornázzák az EP-i döntéshozatalba. Hipotézisem szerint a formalitás és informalitás határán álló csoportosulások megfelelően ki tudják aknázni a szemi-formális működési tényezőkben rejlő adottságokatés hatékonyan részt tudnak venni a területi fókuszú érdekek érvényesítésében. A tanulmány négy részre tagolódik. Mindenekelőtt röviden áttekintem az EP-nek és a területi érdekek kapcsolatát, ezt követően pedig bemutatom a közös munkacsoportok jellemzőit, struktúráját és érdekérvényesítési lehetőségeit az EP Eljárási Szabályzatának tükrében. A tanulmány harmadik részében a területi fókuszú közös munkacsoportok működési jellemzőit elemzem. Az írásom utolsó fejezete két konkrét esettanulmány alapján mutatja be a területi kérdéssel foglalkozó közös munkacsoportok érdekartikulációs gyakorlatát és korlátait. A dokumentumelemzés, a közös munkacsoportokban meghatározó szerepet játszó EP-képviselőkkel és munkacsoport-koordinátorokkal készített strukturált mélyinterjúk és az esettanulmány alapján megállapítható, hogy az EP-ben ezek a formalitás és informalitás határán álló képviselői csoportosulások is meghatározó szerepet játsz(hat)anak a területi érdekek uniós intézményekben történő megjelenítésében. Ugyanakkor – az EP eljárási szabályzatában megfogalmazott korlátok miatt – e képviselői csoportosulások csak indirekt módon vehetnek részt a területi érdekek parlamenti döntéshozatalba történő becsatornázásában, hiszen a parlamenti fellépések nem a közös munkacsoportok, hanem az azok munkájában részt vevő EP-képviselők nevében történnek.

Copyright of Space & Society / Tér és Társadalom is the property of Centre for Economic & Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)

Copyright of Space & Society / Tér és Társadalom is the property of Centre for Economic & Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)

Copyright of Space & Society / Tér és Társadalom is the property of Centre for Economic & Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)