A juhok gócos tüdőférgességét okozó protostrongylidák fejlődésmenete mind a mai napig nem teljesen tisztázott. Nincs egyetértés a kutatók között abban, hogy a fertőzőképes harmadik stádiumú lárvák pontosan hogyan jutnak be a végleges gazdába. Parazitológusok egy csoportja szerint az L3 lárvák fejlődésük végén spontán kiszabadulnak a köztigazdából, egy másik csoport azonban úgy gondolja, hogy az L3 a köztigazda csigák testével együtt, legelés közben jut be a végleges gazdába. Bár mind a két nézet igazolására számos vizsgálat, fertőzési és kiszabadulási kísérlet született, egyértelműen még senkinek sem sikerült igazolni, közvetlenül megfigyelni egyik fertőző dési módot sem. Vizsgálataim során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az alapvetően növényevő végleges gazda juhok, táplálkozásuk során elfogyaszthatnak-e csigákat, és a fertőzött köztigazdák révén, ez valóban reális útja-e a protostrongylida-lárvák végleges gazdába történ bejutásának. Kutatásaim helyszíne, egy Balaton-felvidéki sziklagyep volt, ahol gyakran legeltetnek juhokat. A területen gy űjtött csigafajok közül (Xerolenta obvia, Zebrina detrita, Helix pomatia, Cepea vindobonensis) csak a X. obvia csigák bizonyultak fertőzöttnek protostrongylidákkal, bennük Neostrongylus linearis és Protostrongylus-fajok különböző stádiumú lárváit találtam, a fertőzöttség aránya 14,96% volt. A Zebrina detrita egyedek egy része pedig Dicrocoelium dendriticum cercariákkal volt fertőzött. A vizsgált területen legel juhok enyhe klinikai tüneteket mutattak, de a protostrongylida fertőzöttséget bélsarukból történt lárvaizolálással is sikerült igazolni. A juhok csigafogyasztását a bélsarukban talált héjtöredékek alapján állapítottam meg. A gyűjtött 4784 gramm bélsárból 138 darab csigahéj-töredék izoláltam. Ezek mindegyikének széle lekerekített volt, bizonyítva ezzel, hogy nem a gyűjtés során a bélsár felületére tapadt héjtöredékek, hanem a juhok emészt traktusán valóban áthaladt héjak maradványai. Több esetben egyértelműen felismerhet volt, hogy egy-egy darab X. obvia csiga héjából származik, mely faj a vizsgált területen a protostrongylida-lárvák köztigazdája.Bizonyítottnak látom tehát, hogy a juhok, bár nem szándékosan, időnként elfogyasztanak legelés közben csigákat is. Ezek a csigák pedig hordozhatnak fertőző képes harmadik stádiumú lárvákat. Véleményem szerint igazoltnak látszik, hogy a köztigazda csigák elfogyasztása, testükben a harmadik stádiumú protostrongylida-lárvákkal, a végleges gazdák fertőződésének egy reális útja. Much of the protostrongylid lungworm (Nematoda: Protostrongylida) life cycle has been clarified, but some details of the mode and route of the infection of final hosts are still obscure. Researchers disagree over the question whether the infectious larval stage infects the definitive herbivore host while still enclosed in the body of the land snail acting as intermediate host - or whether it leaves the snail and infects the vertebrate host as a free living form. Arguments, some supported by laboratory observations, were presented for both possibilities, but the process has not been studied under natural conditions. In my study I examined the question: whether a grazing, basically herbivorous final host as sheep might consume any living snails crawling on the grass and whether the ingestion of infected gastropods could be a realistic route for infection of final hosts or not. My disquisition’s locality is a pasture near Balaton Uplands National Park, where are sheep grazed. On the sheep pasture only the Xerolenta obvia snails were found to be infected with protostrongylid larvae (Neostrongylus linearis and Protostrongylus spp.) among the all collected snails species (Xerolenta obvia, Zebrina detrita, Helix pomatia, Cepea vindobonensis). Rate of infection in snails was 14,96%. Zebrina detrita snails did not carry any nematode larvae but some of them had Dicrocoelium dendriticum cercariae. The examined sheep showed moderate symptoms of protostrongylosis and I have found larvae of protostrongylids in droppings of sheeps collected on the ground. I have found 138 tiny remnants of shells of land snails in 4784 g of collected faeces of sheep, so I can assume that sheep ingested the snails. The rounded surface of fragments of shells by the impact of hydrochloric acid in abomasum proved the fact that they really had been ingested and not just had got into the droppings from the ground passively Some shell fragments were unambiguously identified as remnants of Xerolenta obvia snails as this species was the main carrier of lungworm larvae on that pastureI consider to be documented that sometimes snails are ingested by sheep on the course of grazing, perhaps not intentionally but accidentally. As at least some of these snails may carry infective larval forms of protostrongylid lungworms so the inadvertent consumption of these snails could be a realistic route for the infection of final hosts.