Search

The effects of a single strain lactic acid producing bacteria (LAB) (Lactobacillus farciminis 5x109 CFU/kg) and a single strain butyric acid producing bacteria (BAB) (Clostridium butyricum 2.5x109 CFU/kg) with or without wheat bran supplementation (WB), were investigated on the production traits and on several gut characteristics of broiler chickens. In total, 576 male Ross 308 day-old chickens were divided into 24 floor pens and fed a corn-soybean based control diet (C) and five other probiotic or wheat bran supplemented diets (LAB, BAB, LAB+WB, BAB+WB, C+WB) in 4 replicates. The wheat bran content of the starter, grower and finisher diets were 3, 6 and 6%, respectively. During the 37 day long fattening period, growth rate, feed intake were recorded and feed conversion was calculated. At the end of the trial, 8 chickens per treatment were slaughtered and the following parameters investigated: trypsin, lipase and amylase activity of the jejunal chyme, ileal histomorphology and Lactobacillus load. None of the treatments resulted significant differences in the production traits (P>0.1). BAB supplementation tended to decrease digestive enzyme activity. Feeding WB in all combination increased crypt depth (P=0.002), ileal muscle layer thickness (P=0.001) and decreased the villi: crypt ratio (P=0.037) in the ileum., Kutatásunk során egy tejsavtermelő (LAB) (Lactobacillus farciminis 5x109 CFU/kg) és egy vajsavtermelő baktériumtörzset tartalmazó (BAB) (Clostridium butyricum 2.5x109 CFU/kg) probiotikum készítmény hatását vizsgáltunk önmagában, valamint búzakorpa kiegészítéssel (WB) a termelési paraméterekre és a bél néhány morfológiai tulajdonságára baromfi esetében. Ennek során 576 Ross 308 típusú napos kakast osztottunk hat kezelési csoportra, 4 ismétlésben, csoportonként 24 állatot beállítva, kukorica alapú tápot alkalmazva (C, LAB, BAB, LAB+WB, BAB+WB, C+WB). Az indító, nevelő és befejező táp búzakorpa tartalma 3, 6 and 6% volt. A 37 napos nevelés alatt mértük a csirkék testtömeg-gyarapodását, takarmányfogyasztását és kiszámításra került a takarmányértékesítés. A hízlalást követően kezelésenként 8 állat került levágásra, majd az alábbi paraméterek vizsgálatára került sor: tripszin, lipáz és amiláz aktivitás a jejunumból, ileális hisztomorfológiai paramáterek és ileális Lactobacillus szám. Egyik kezelés sem eredményezett szignifikáns különbségeket a termelési paraméterekben (P>0.1). A BAB kezelés tendenciálisan csökkentette az emésztőenzim aktivitást. A búzakorpa kiegészítés hatására minden kombinációban nőtt az ileális kriptamélység (P=0.002), az izomvastagság (P=0.001) és csökkent a boholy-kripta arány (P=0.037).