Search

The non-alcoholic fatty liver (NAFLD) is an aquired metabolic liver disease as a consequence of triglyceride accummulation within the liver cells. It is accompanied by necrobiotic inflammatory reaction, fibrosis and also by liver cirrhosis. Its differentiation from alcoholic fatty liver (AFLD) looks sometimes to be difficult. It is simple knowing the clear anamnesis, but if the individual does not want to inform us about the alcohol consumption, the differentiation is not very easy. Aim of the study: The aim was to determine the value of carbohydrate deficient transferrin (CDT) in patients with non-alcoholic fatty liver, as well as to analyse the high values according to the anamnesis. Patients and methods: The group of patients consisted of 39 individuals, whose ultrasound examination showed the signs characteristic of fatty liver. The sex rate was: 21 female and 18 male patients. The values of CDT, body mass index (BMI) and HOMA index were determined. The mean value of CDT was: 239±0,52% (in ma...

A nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) szerzett metabolikus májbetegség, amely a májsejtekben a trigliceridek lerakódása következtében jön létre és együtt jár nekrobiotikus gyulladásos reakcióval, fibrosissal és akár májcirrhosissal. Alkoholos eredetű zsírmájtól (AFLD) való elkülönítése néha gondot okoz. Az anamnézis ismeretében ez egyszerűbb, de ha az egyén az alkoholfogyasztásra vonatkozóan nem nyilatkozik, az elkülönítés nehézségbe ütközhet. Célkitűzés: Célunk volt a szénhidrátszegény transzferrin (CDT) meghatározása nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegeknél, valamint a vizsgálat során észlelt kiugró értékek elemzése a betegek anamnézise alapján. Betegek és módszerek: A vizsgált csoportot 39 beteg alkotta, akiknél a hasi ultrahangvizsgálat a zsírmájra jellemző alaki eltérést mutatott. Közülük 21 nőbeteg és 18 férfi beteg volt. A betegeknél a CDT mérésén kívül meghatároztuk a testtömegindex- (BMI-) értéket és a HOMA-indexet. Eredmények: A betegek életkorában nem találtunk szignifikáns eltérést a nemek között. A CDT átlagértéke 2,39±0,52% volt, a férfiaknál 2,51±0,61, a nőknél 2,28±0,4; a nemek szerinti csoportfelosztásnál nem találtunk szignifikáns eltérést a csoportok között. A CDT-értékek eloszlása normális mintázatot mutatott. A BMI a túlsúlyosság tartományába esett, és ennél az értéknél sem volt szignifikáns eltérés a nemek között. Következtetés: Eredményeink alapján is valószínűsíthető, hogy az NAFLD és az AFLD a CDT% értéke alapján is elkülöníthető, és ez az érték a gamma-glutamil-transzpeptidáz értékénél specifikusabb markernek tekinthető, de esetében is fontos az anamnézis, az egyéb tényezők figyelembevétele és a lehető legtüzetesebb tisztázása.

Increased prevalence of insulin resistance in patients with nonalcoholic fatty liver disease (NAFLD) has been demonstrated in various studies. However, there are only few references regarding the relationship between plasma insulin values or insulin sensitivity index and the biochemical severity of liver infiltration. The aim of this study was to examine a relationship between symptoms of the metabolic syndrome, i.e. insulin resistance, body weight and plasma lipoproteins and the laboratory parameters of liver fatty infiltration in patients with nonalcoholic fatty liver disease. There was found a significant positive correlation between plasma insulin and alaninaminotransferase ( r = 0.359, p < 0.01) and a significant positive correlation between plasma insulin and aspartateaminotransferase ( r = 0.42, p < 0.01). Additionally, a significant positive correlation was found between the index of insulin resistance (HOMA index) and alaninaminotransferase ( r = 0.637, p < 0.01) and a significant positive correl...

Non-alcoholic fatty liver disease (NAFLD) is an acquired metabolic disease of the liver caused by accumulation of triglycerides in the hepatocytes followed by necrobiotic inflammatory reaction, fibrosis, and even cirrhosis. The accumulation of fatty acids in consequence of insulin resistance lies in the background of the process; the next step of pathogenesis is activation of microsomal polysubstrate systems and the oxidative stress caused by the released free radicals. Obesity, insulin resistance, diabetes mellitus and hyperlipidaemia are important pathogenetic factors. Patients with cholelithiasis and with a history of diabetes mellitus are known to have complications of cholelithiasis more frequently in comparison to those without diabetes. Objective: The aim of the study was the observation of the incidence of cholelithiasis and its complications in patients with NAFLD, as well as the comparison of the incidence of cholelithiasis between healthy persons and patients with NAFLD. Method: Abdominal ultra...

Bevezetés: A nem alkoholos zsírmáj szerzett metabolikus májbetegség, amely a májsejtekben a trigliceridek lerakódása következtében jön létre, és együtt jár nekrobiotikus gyulladásos reakcióval, fibrosissal és akár májcirózissal is. A nem alkoholos zsírmáj patogenezisében jelentős kóroki tényezők az elhízás, az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú diabetes mellitus és a hyperlipidaemia, tehát a metabolikus szindróma egyes megnyilvánulási formái. Ismert, hogy azon epekövességben szenvedő betegeknél, akik anamnézisében diabétesz is szerepel, gyakoribbak az alapbetegség szövődményei. Célkitűzés: A kutatás célja az epekövességnek, továbbá szövődményei előfordulásának megfigyelése nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegeknél, valamint az epekövesség gyakoriságának összehasonlítása nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegek és egészségesek között. Módszer: A hasi ultrahang-vizsgálati leleteket elemezték ambuláns, illetőleg bentfekvő betegeknél, a megfigyelésből kizárták a súlyos társbetegségekben szenvedő betegeket. A vizsgált betegcsoport válogatott betegmintának tekinthető. A két valószínűségi változó függetlenségének vizsgálatakor a χ 2 próbát alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgált betegek 38%-ánál a steatosis jelenlétét, és 16%-ban az epekövesség jelenlétét tudták igazolni. A nem alkoholos zsírmáj kétszeri gyakorisággal fordul elő epekövesség és szövődményei miatt vizsgált betegeknél (33%), mint az epekövesség a nem alkoholos zsírmáj irányában vizsgált betegeknél (16%). Az epekövesség szövődményei gyakrabban fordultak elő azon betegeknél, akiknél nem alkoholos zsírmáj diagnózisát is véleményezték, mint azoknál, akiknél ez nem volt jelen. A χ 2 -próba nem hozott szignifikáns eredményt az epekövesség és a zsírmáj függetlenségét illetően. Következtetés: A nem alkoholos zsírmáj kóroki tényezői szerepet játszhatnak az epekövesség kialakulásában, így valószínűsíthető, hogy a nem alkoholos zsírmáj gyorsabban alakul ki az adott közös kóroki tényezők hatására, mint az epekövesség.