Search

Háttér és célok: A modern információs és kommunikációtechnikai (IKT) eszközök alkalmazásának alapvető jellemzője a multitasking jellegű használat, vagyis a több információforrás párhuzamos futtatása. A tanulás kontextusában ez azt jelenti, hogy az IKT-eszközök minimális viselkedéses befektetés ellenében megkönnyítik a tanulási célunknál jutalmazóbb figyelmi folyamatok működtetését. Vizsgálatunk célja, hogy az átlagos IKT-környezetben zajló tanulási folyamatot modellezzük laboratóriumi körülmények között, ezáltal vizsgálva a multitasking hatását a személyek feladatvégzésére. Módszer: A vizsgálatban alkalmazott főfeladat a Flanker-teszt volt, mely az egyik leggyakrabban alkalmazott figyelmi és gátlási feladat. A főfeladat végzését ugyanakkor időről időre megzavarták bizonyos (villogó vagy egyéb módon jelző) disztraktorok, amelyek lehetővé tették, hogy a főfeladatról a vizsgálati személyek átváltsanak rájuk, és korlátlan mennyiséget „fogyasszanak” belőlük. A vizsgálatot 91 diákkal végeztük el az Eszterházy Károly Főiskoláról. Célunk a disztraktorokkal eltöltött pihenések hosszának, illetve számának főfeladatban nyújtott teljesítményre gyakorolt hatásának felmérése volt. Eredmények: A pihenések hossza és száma, valamint a reakcióidő között nem találtunk összefüggést. Míg a pihenés hossza és a teljesítmény között erős negatív korreláció volt kimutatható, a sok megszakítás nem mutatott kapcsolatot a teljesítménnyel. Közvetlenül a pihenés után a személyek reakcióideje átlagosan javult. A több feladatot végző személyek arányaiban jobb válaszokat adtak. Konklúzió/következtetések: Eredményeink a pesszimista multitasking metahipotézist támasztották alá, vagyis azt találtuk, hogy a többet pihenő személyek túlbecsülik a pihenés teljesítményükre gyakorolt hatását, hiszen valójában a több pihenés rosszabb teljesítménnyel járt együtt. Viszont ha a vizsgálati személy képes korlátozni a pihenések hosszát, vagyis a disztraktív ingerek hosszú távra nem vonják el a figyelmét a főfeladatról, ezek a rövid pihenők pozitívan befolyásolják a teljesítményt.

A pszichológia számos aspektusból vizsgálja az IKT- (információs és kommunikációtechnikai) eszközök hatását; például pozitív vagy negatív következményeit kapcsolati hálóinkra, motivációra és olyan kognitív folyamatokra gyakorolt befolyását, mint a figyelem vagy az emlékezet. Ez az áttekintő dolgozat e változások kereteit foglalja össze. A pszichológia az ember IKT-használatának jellemzőit próbálja feltárni, figyelembe véve az IKT által prezentált információ feldolgozásában az emberi észlelés korlátait is. A figyelemmel kapcsolatban fontos kiemelni a megosztott figyelem hatását, amely bizonyos körülmények között elősegíti, más esetben korlátozza az információ megfelelő feldolgozását, és a multitasking jelenséggel kapcsolatban is előtérbe kerül, csakúgy, mint a figyelem automatikusságának kérdése, amely az IKT-eszközök gyakori használatával kapcsolatban is releváns kérdés lehet. Az IKT-eszközök használata az emberi emlékezet számos összetevőjét (procedurális, prospekív, szemantikus stb.) befolyásolja, és hatására megjelenik a referenciális információelsajátítási mód, vagyis az információhoz való hozzáférés módjának eltárolása magának az információnak a tárolása helyett. Emellett az IKT-eszközök hozzáférést biztosítanak egyfajta kiterjesztett memóriához, az ebben való eligazodáshoz viszont az embernek ki kell fejlesztenie egy sajátos készséget, a keresést és az azzal kapcsolatos deklaratív tudást. Ezen eszközök használatának extrinzik és intrinzik motiváló erői meghatározhatók, amelyek jutalomként jelennek meg az IKT-használat következtében. Végül az IKT-eszközökkel kapcsolatosan nem megkerülhetőek a szociokognitív vonatkozások, hiszen ezen eszközök visszahatnak az emberi közösségre, további fejlődésre sarkallják az egyént, társadalmi változások indikátorai lehetnek.

Háttér és célok: Az IKT-eszközök használatára vonatkozó eddigi vizsgálatok az IKT-használat különböző területeit tárták fel, mint például információszerzés, kapcsolattartás, kommunikáció, tanulás stb. (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001; Csepeli és Prazsák, 2010). Hogy mire is használjuk az IKT-eszközöket és különösen az internetet, az nagyban függ az életkortól is, bár a feltételezésekkel ellentétben a kutatások eredményei szerint nem a digitális bennszülöttek ezen eszközök professzionális felhasználói. Vizsgálatunk kérdései, amelyekre jelen cikkben kitérünk, hogy milyen attitűdjeik vannak a főiskolás korosztálynak a számítógépekkel kapcsolatban, mely eszközöket mennyi ideje ismerik, valamint milyen területei vannak a főiskolások IKT-használatának, mennyire használja ki ez a korosztály az online terület adta lehetőségeket, és hogyan alkalmazzák ezeket az IKT-eszközöket a tanulás közbeni kikapcsolódásra. Módszer: Kutatásunkban a főiskolások IKT-használati szokásait kérdőíves módszerrel mértük fel. Eredmények és következtetések: Kutatásunk eredményei egy általános képet adhatnak a főiskolások IKT-használati szokásairól, mely segíthet egy-egy IKT-vel kapcsolatos kérdés összetettebb szemlélésében.

Selon le modèle de Landau et Jackendoff (1992 ; Jackendoff, 1992 ; Talmy, 2000), il existe des distinctions universelles dans les langues en matière d’espace, et elles sont en relation avec l’organisation de la cognition spatiale dans cerveau. Cependant, d’importantes différences dans ce domaine sont enregistrées entre les langues, comme le souligne, entre autres, Bowerman (1996). Le langage spatial en hongrois a joué un rôle intéressant dans l’élaboration des premières théories concernant le...

A dolgozat áttekinti, hogy az utóbbi évtizedek kreativitáskutatása mit mond a tudományos teljesítmény meghatározóiról. Az áttekintés főként D. Simonton munkáira épít. Az egyik visszatérő mozzanat a megszállott produktivitás szerepe a kiválóságban. A korábbi képpel szemben ma a divergens és konvergens folyamatokat egyaránt hangsúlyozzuk a belső meghatározókat illetően. Számos darwini modell a produkció és szelekció ciklusának elválasztását emeli ki. Fontos szerepet kap a társas kontextus és az elfogadás is. Az életutak elemzése a kulturális és történelmi határhelyzetek szerepét állítja előtérbe, valamint a mentorok jelentőségét.

A tanulmány áttekinti, hogyan jelentek meg az 1960-as évek végén egymással párhuzamosan azok a felfogások, amelyek a különbségek öröklését, a korai fejlődés jelentőségét s az általában vett genetikai programokat hangsúlyozták. A viselkedésgenetikai és a korai tapasztalással való érvelés egyszerre jelent meg a pszichológiában, s ez adta az intelligencia öröklésével kapcsolatos viták tágabb kontextusát