Az élelem biztosítása a növekvő népesség számára a környezeti externáliák minimalizálása mellett a jelenlegi fenntarthatósági vitában kulcsfontosságú témává válik. A kutatás célja megvizsgálni, hogy az eltérő alternatív étrendet követők körében milyen élelmiszer-fogyasztáshoz kapcsolódó magatartási tényezők jelennek meg, valamint azok milyen hatással vannak a fenntartható élelmiszer-fogyasztás két elemére: az egészség- és a környezettudatosságra. Célkitűzésünk megvalósítása érdekében országos kérdőíves megkérdezést bonyolítottunk le 504 magyar fogyasztó körében, melynek fő elemei a következők voltak: alternatív étrendek, élelmiszerorientált életstílus, helyi termékek. A válaszokat a nem szerinti reprezentativitás biztosítása érdekében súlyozással korrigáltuk, majd leíró statisztikai módszerekkel elemeztük, az élelmiszerorientált életstílus jegyeket pedig faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával vizsgáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy egyes alternatív táplálkozási formák esetében ugyan megjelenik a környezettudatos magatartás, de a fenntarthatósághoz ez még nem elégséges feltétel. Az élelmiszerorientált életstílushoz kapcsolódó állítások alapján öt faktort különítettünk el, úgymint a vásárlási motivációkat, a minőségi aspektust, a vásárlási szokásokat, a fogyasztási szituációkat és a főzési módszereket. A főzési módszerek faktort további három faktorra bontottuk: ezek az elhivatottság-innováció, az egyszerű főzés, illetve a nemek közti (női-férfi) felelősség/szerep. A klaszteranalízis során 5 csoportot kaptunk: „Újdonságot keresők” (27,8%), „Kívülállók” (18,8%), „Konzervatívok” (15,4%), „Motiválatlan fiatalok” (16,9%), illetve „Sportos életmódú fiatalok” (21,0%). A szegmensek közül egészség- és környezettudatosnak egyedül az „Újdonságot keresők” csoportja tekinthető, ezért a vállalatok számára a szegmentum jellemzőinek megismerése indokolt lehet. ----------------------- Providing food for a growing population, while minimizing environmental externalities, is becoming a key issue in the current sustainability debate. The aim of this study is to examine the behavioural factors associated with food intake among those who follow a different alternative diet, and also to examine their impact on two elements of sustainable food consumption: health and environmental awareness. In order to achieve our goal, we conducted a national questionnaire among 504 Hungarian consumers, the main elements of which were: alternative diets, food-oriented lifestyle and local products. The responses were weighed for gender representativeness, analysed using descriptive statistical methods and examined for food-oriented lifestyle features using factor and cluster analyses. The results show that while some alternative forms of nutrition show environmental awareness, this is not a sufficient condition for sustainability. Five factors can be distinguished based on claims related to food-oriented lifestyles, such as purchasing motivation, quality aspect, purchasing habits, consumption situations and cooking methods, with three additional sub-factors within the cooking methods category – vocation innovation, easy cooking and the male-female responsibility / role. In the cluster analysis 5 groups were obtained: “Novelty seekers” (27.8%), “Outsiders” (18.8%), “Conservatives” (15.4%), “Average youth” (16.9%) and “Young people with an athletic lifestyle” (21.0%). Of the segments, only the “Novelty seekers” group is considered to be health- and environmentally-conscious.