Search

A koronavírus-járvány váratlan kihívásként érte úgy a világot, mint a magyar büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi ellátórendszerét. A jogi környezet áttanulmányozása, valamint a vírusról szerzett ismeretek alapján kellett úgy átgondolni a büntetés-végrehajtási szervezet eddigi működését, hogy az a személyi állomány és fogvatartottak egészségének megőrzését a legjobban és a legnagyobb mértékben szolgálja. Olyan érdemi intézkedéseket kellett meghozni, melyek jelentősen csökkentik mind a személyi állomány, mind az új befogadott fogvatartottak részéről a fertőzés intézetben történő terjesztésének kockázatát, valamint a belső kontaktusok számának csökkentésével a járvány intézeten belüli elterjedését is hatékonyan akadályozzák a fogvatartás jogszerűsége és biztonsága fenntartása mellett. Meg kellett szervezni a büntetés-végrehajtási ellátórendszer olyan átalakítását, ami biztosította a fertőzésgyanús esetek gyors kivizsgálásának lehetőségét, valamint minden beteg fogvatartott számára lehetővé tette a megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutás gyors lehetőségét. A tanulmány a büntetés-végrehajtás egészségügyi ellátórendszerének jogi környezetét, a járványt okozó SARS-CoV-2-vírus legfontosabb tulajdonságait, valamint a védekezés érdekében meghozott egészségügyi, járványügyi intézkedéseket mutatja be. Ismertetésre kerülnek a büntetés-végrehajtási intézetekben és intézményekben a járvány megfékezése érdekében alkalmazott módszerek, a fogvatartotti állományra – mint zárt közösségre – vonatkozó szigorú szabályok, valamint a személyi állomány támogatására és egészségének védelme érdekében hozott intézkedések.

A hepatitis C virus (HCV) screening and treatment program was conducted in Hungarian prisons on a voluntary basis. After HCV-RNA testing and genotyping for anti-HCV positives, treatments with direct-acting antiviral agents were commenced by hepatologists who visited the institutions monthly. Patients were supervised by the prisons’ medical staff. Data were retrospectively collected from the Hungarian Hepatitis Treatment Registry, from the Health Registry of Prisons, and from participating hepatologists. Eighty-four percent of Hungarian prisons participated, meaning a total of 5779 individuals (28% of the inmate population) underwent screening. HCV-RNA positivity was confirmed in 317/5779 cases (5.49%); 261/317 (82.3%) started treatment. Ninety-nine percent of them admitted previous intravenous drug use. So far, 220 patients received full treatment and 41 patients are still on treatment. Based on the available end of treatment (EOT) + 24 weeks timepoint data, per protocol sustained virologic response rate was 96.8%. In conclusion, the Hungarian prison screening and treatment program, with the active participation of hepatologists and the prisons’ medical staff, is a well-functioning model. Through the Hungarian experience, we emphasize that the “test-and-treat” principle is feasible and effective at micro-eliminating HCV in prisons, where infection rate, as well as history of intravenous drug usage, are high.