Search

A tanulmány Erdei Ferenc 1945 utáni munkásságának tér- és társadalom koncepcióját vizsgálja úgy, hogy az elmélet változásának főbb csomópontjait is nyomon követi. Az értelmezés középpontjában az 1945-ös közigazgatási reformterv és az életművet záró Város és vidéke című szociográfia áll. Az elemzés azt vizsgálja, hogy Erdeinek a korábbi közigazgatás radikális átalakítását célzó felfogása milyen sajátos jegyekkel rendelkezik, és miképp kapcsolódik az alföldi tanyás mezővárosok modelljén alapuló korábbi országrendezési tervéhez. Másfelől azt értelmezi, hogy Erdei koncepciója milyen tér- és társadalomszerkezeti változásokat kíván elérni. A tanulmány kitér arra, hogy a létező szocializmus felülről végrehajtott reformjai milyen mozgásteret kínáltak a város és vidékének organikus kapcsolatát megvalósítani szándékozó elképzelés számára. A tanulmány az alföldi tanyás mezővárosi modell bemutatása után az 1945-ös közigazgatási reformtervet vizsgálja, majd részletesebben foglalkozik ezen elképzelés társadalmi és politikai korlátaival. Emellett a Város és vidéke tér- és társadalomszerkezeti koncepcióját taglalja, s ennek során kitér az elképzelés társadalmi kontextusára is. Az írás Erdei és Bibó 1945-ös közigazgatási reformtervének kritikáját adja. Az elemzés amellett érvel, hogy az 1945-ös reformelképzelés az egész közigazgatás átalakításának sikerét az alföldi tanyás mezővárosi modellhez köti, és ekképpen egy helyi viszonyok között létrejövő társadalomfejlődést kíván ráerőltetni az összes többi, ettől a modelltől jelentősen különböző területre. A tanulmány alapvető előrelépést lát Erdei Város és vidéke című munkájában. A paraszti tér- és társadalomszerkezetből építkező társadalmi reform már nem kizárólagosan az alföldi tanyás mezővárosok modelljén alapul, hanem minden esetben a lokális viszonyokból indul ki. Az írás ezen tér- és társadalomszerkezeti modell erényeit hangsúlyozza, utalva a térszociológiai irodalom belátásaira is.

This study explores the role of social spaces in the religious worldview in the Central and Eastern European region through a comprehensive study of values spanning nearly three decades. The analysis focuses on the differences between the values of religious and non-religious people in different social spaces during this period. Drawing on the insights of the spatial turn, the study provides a new way of understanding the impact of social spaces on the emergence of religious values. For the first time, the analysis attempts to verify the influence of social spaces on the emergence of specific religious values using a representative database. The research on the four waves of EVS interprets the values of the religious and non-religious along the lines of their relationship to norm violations. The analysis points out that religious worldview does not appear equally in different spaces of society. The research proved in a novel way that in the social space of production and administration, in the systematic organization of society, religious people do not have significantly different values in this region. On the other hand, the values of the religious, which are different from those of the non-religious, are expressed in values that can be linked to the social space of lifeworld. All these findings can give a new direction to quantitative and qualitative research on religion, which now includes aspects of spatiality. [ABSTRACT FROM AUTHOR]