Search

Egyre nagyobb figyelmet kap a lakóhely gyorséttermi környezete és az étrend közötti kapcsolat. Mindezek ellenére kevésbé vizsgált terület, hogy az élelmiszer fogyasztásának környezete miért és hogyan befolyásolja magát az élelmiszer-fogyasztást. A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a lakóhelyen mennyire befolyásolják a lakóhelyi társadalmi normák a gyorséttermi fogyasztást, azaz hogy mi az összefüggés, a gyorséttermek helyi lakosokra gyakorolt külső hatása és lakosok gyorséttermi fogyasztása között.

Jelen kutatás célja, hogy a kutatók megismerjék az elhízással élők pszichológiai, érzelmi és társadalmi tapasztalatait, valamint az egészségügyi szakemberek (dietetikusok, háziorvosok, ápolók) ezzel kapcsolatos nézeteit, véleményeit.

Az egészségi állapotot befolyásoló élelmiszeradókkal és támogatásokkal kapcsolatos kutatási eredmények többsége egyetlen tápanyag vagy élelmiszer vásárlási adataira és ezek hatásainak megfigyelésére vonatkozik a teljes étrend helyett. Jelen tanulmány célja a véletlenszerűen kiválasztott élelmiszer-árváltozások vásárlásra gyakorolt hatásainak új-zélandi vizsgálata úgy, hogy a szimulált árváltozás a széles körben ismert élelmiszeradó és támogatási politikák (gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztási támogatása, cukrosüdítőital-adó, vagy a feldolgozott élelmiszerekre kivetett cukor-, nátrium- és telítettzsírtartalom-adó) intézkedéseit követték. Magyarországon egységesen a chipsadóként is emlegetett népegészségügyi termékadó (neta) vonatkozik ezekre a kategóriákra.

A kutatás eredeti célja a népességalapú egészségügyi vizsgálatok, illetve az életmódbeli beavatkozással járó kutatások hatékonysági mutatóinak összevetése volt a részvételi arány alapján. A dán „Inter99” randomizált vizsgálatban megkérdezett személyek alacsony, közepes és magas részvételi hajlandóságú csoportjaiban a betegségspecifikus halálozások eltérését vetették össze a férfiak és nők között.