Search

Aim: Crimean Congo Hemorrhagic Fever (CCHF) is a lethal, endemic infectious disease in human. For the preventive measures of the disease, there is currently no safe and efficient vaccine, widely for human use. Vaccine development for CCHF virus is an actively researched subject. In this study, we aimed to investigate the immunizing and protective potentials of the CCHF virus surface glycoprotein Gc that is delivered as a single antigen via a DNA based vaccine vector. Material and Methods: A DNA based vaccine targeting the immunogenic envelope glycoprotein Gc of a CCHF virus isolate with Turkey origin (Ank2) was generated and its immunogenicity and protective capability against lethal challenge in IFNα/βR-/- receptor knock out mice was assessed. Results: The developed vaccine candidate (pGc) elicited a considerable amount of neutralizing antibody responses in the vaccinated mice. The vaccine candidate significantly induced both antiviral Th1 and B cell activating Th2 immune responses deduced from the cytokine production profiles in the vaccinated mice. However, despite the immune responses elicited post-immunization, the vaccine failed to confer protection against lethal CCHF virus infection. Conclusion: To the best of our knowledge, this is the first report of a DNA vaccine candidate generated against CCHF virus based on the glycoprotein Gc. The pGc vaccine candidate exhibited antigen-specific immunity in IFN/α/βR-/- mice, but was unable to produce a protection upon lethal challenge with the homologous CCHF virus. Once we comprehensively understand the immune correlates of protection, we will be more eligible to significantly improve the efficacy of vaccines.

The maximum likelihood analysis of the partial putative nucleocapsid protein (152 amino acids) of phleboviruses. The sequence characterized in this study is given in bold and indicated with the GenBank accession number, pool code and a black circle. Global virus strains are indicated by GenBank accession numbers, virus and strain/isolate names. Bootstrap values higher than 60 are shown. (PDF 422 kb)

Egészséges majmoktól győjtöttük mintákat hazai állatkertek és vadasparkok területérıl. A vizsgált 25 majom fajból 9 állat széklet mintái és 1 állat szerv mintái voltak pozitívak adenovírus eredető DNS jelenlétére. A PCR-rel felerısített genomtöredékek nukleotid sorrendjét meghatároztuk és filogenetikai analízist végeztünk azokkal. A kimutatott IVa2 és hexon gének alapján 10 új adenovírust azonosítottunk. Új adenovírust találtunk egy félmajomban: egy győrősfarkú makiban (Lemur catta), 6 újvilági majomban: egy Geoffroy selyemmajomban (Callithrix geoffroyi), egy közönséges selyemmajomban (Callithrix jacchus, májból és tüdıbıl is), 2 apella csuklyásmajomban (Cebus apella), mely vírusok kis mértékben különböztek egymástól, egy fehérajkú tamarinban (Saguinus labiatus), egy halálfejes/közönséges mókusmajomban (Saimiri sciureus) és három olyan óvilági majom fajban, melyekbıl eddig még nem írtak le adenovírust: egy fehérkező gibbonban (Hylobates lar), egy bóbitás gibbonban (Nomascus concolor) és egy borneói orángutánban (Pongo pygmaeus), A kapott szekvenciák GC gazdagok, ami friss gazdaváltás hiányára utal. Bayesian, maximum likelihood és távolsági mátrix filogenetikai analízisek alapján a talált vírusok a Mastadenovirus nemzetségbe tartoznak. A talált mastadenovírusok filogenetikai viszonyai hasonlóak a gazdafajokéhoz, ami a koevolúciós hipotézist erısíti. A félmajmok adenovírusa nagyon határozottan elkülönül a többi simian adenovírustól. Az újvilági majmoktól származó AdV-ok szintén elkülönülnek parafiletikusan. Ezen kívül két típus (a fehérkező gibboné és a bóbitás gibboné) hasonlóságot mutat a SAdV-A-val, míg egy típus (a borneói orángutáné) a HAdV-C-vel. Tehát a világon elıször mutattunk ki és jellemeztünk molekulárisan félmajom-adenovírust, és bıvítettük a rendelkezésre álló ismereteket az újvilági és egyes, eddig nem tanulmányozott óvilágimajom-adenovírusok heterogenitására és filogenetikájára vonatkozóan.

A kutyákban előforduló epilepszia a mai napig egy nehezen megfogható betegség, melyről igen keveset tudunk. Az MRI napjainkban az egyetlen olyan nem invazív képalkotó eljárás, melynek segítségével az agy morfológiai és funkcionális sajátosságai egyidejűleg jól vizsgálhatók, melyek segítségünkre lehetnek az epilepszia háttérokainak felderítésében. A jövőben szükségessé válhat a kutyatenyésztő szövetségek bevonásával – különösen az érintett fajták esetében – a fiatal felnőtt korban elvégzett MR szűrővizsgálat elvégzése, mellyel kizárhatóak lesznek a tenyésztésből az epilepsziát örökítő egyedek. Munkánk során számos adatot nyertünk különböző méretű, korú és ivarú kutya agyi térfogatairól, melyeket alapadatnak tekinthetünk. A vizsgálatunk eredményei szerint transzverzális síkban érdemes vizsgálni a kutyákat MR térfogatmérés során. Igazolódni látszik a hipotézisünk, mely szerint epilepsziás kutyákban –csakúgy, mint humán betegek esetén- megfigyelhető a cerebelláris atrófia, bár az eredmények nem szignifikánsak. Különbséget találtunk továbbá a jelintenzitás eloszlásban az agyi elváltozást mutató epilepsziás kutyák és a semmilyen látható tünettel nem rendelkező epilepsziás kutyák között. A kutatás távlati célja összehasonlítani ugyanazon kutyák MR képeken mért és cadavereken mért térfogatát, hogy bebizonyítsuk a mérési módszer alkalmasságát a kutya diagnosztikában.