Search

Introduction : La configuration metropolitaine de la zone urbaine et periurbaine entre la France et le canton de Geneve en Suisse conduit a penser l’epidemie de VIH dans sa dimension transfrontaliere. Il s’agit de tenter d’en evaluer l’importance tout en prenant en compte les mobilites dans cet espace-frontiere.Objectif : A l’appui des donnees epidemiologiques disponibles en France et en Suisse, cette etude entend caracteriser l’epidemie de VIH a l’echelle transfrontaliere, en la comparant aux epidemies de la Metropole de Lyon et du canton de Zurich en Suisse.Resultats : Les comparaisons permettent d’etablir que les epidemies de VIH sont de meme ampleur dans la region transfrontaliere, dans la Metropole de Lyon et dans le canton de Zurich. L’etude de deux files actives associatives a egalement permis d’apprehender les mobilites transfrontalieres concernant les populations cles et leurs besoins de sante.Conclusion : Ce travail modifie la focale pour apprehender l’epidemie et les reponses a apporter sur cette region transfrontaliere. Ainsi, nous plaidons pour la creation d’un espace de dialogue transfrontalier pour : penser la lutte contre le VIH sur ce territoire ; mieux prendre en compte les realites de vie ; et faire evoluer les dispositifs de part et d’autre de la frontiere, en s’appuyant sur un socle commun de bonnes pratiques en matiere de prise en charge.

Jelen tanulmány a nincstelenség (destitution)2 újszerű és kifejező társadalomelméleti fogalmát vizsgálja. A nincstelenség tágabb koncepciója alkalmas az esszenciális szegénység és a szélsőséges társadalmi kirekesztés ábrázolására. A nincstelenség újszerű társadalomtudományi megközelítése kihívást jelent a korábbi neoliberális, jövedelem-alapú szegénység vizsgálatokkal szemben, mivel a szegénységet a lakáspiac, a foglalkoztatás, a családi kapcsolatok és az egészség terén megjelenő deprivációk többrétegű kapcsolatrendszerén keresztül mutatja be és nem csupán a materiális tényezőkre összpontosít. Noha a nincstelenség az egyén szintjén megjelenő biológiai és pszichológiai deprivációk mentén is tanulmányozható, írásunk elsősorban a fogalom strukturális, szociálpolitikai dimenziójával foglalkozik és mindenekelőtt két területre összpontosít: a hajléktalan személyek és a papírok nélküli migránsok szociális jogaira és jogosultságaira. A nincstelenség fogalma számos szociológiai, filozófiai, közgazdaságtani és politikai tényezőt foglal magában. Jelen írásunkban a szociális munka és a szociálpolitika elmélete és gyakorlata mentén vizsgáljuk a jelenséget.

En Suisse, malgre un systeme de sante base sur une assurance-maladie obligatoire, des dizaines de milliers de personnes ne s’y trouvent pas affiliees. Cet article vient interroger les pratiques de tri de patient·e·s non assure·e·s dans l’institution hospitaliere genevoise, ou existe un service offrant a ces personnes un acces aux soins de type assistanciel. Ces pratiques de tri resultent, pour partie, de mecanismes de categorisation operes par le personnel de sante. Certaines personnes sont prises en charge, partiellement ou totalement, par l’institution hospitaliere ; d’autres se voient conseillees, encouragees a chercher des soins hors du territoire suisse, dans leur pays d’origine ou le pays le plus proche, a savoir la France.

Two challenges were identified to improve the place of PEP in combined prevention: (1)#160;improvement of healthcare professionals#8217; knowledge, practices and attitudes; and (2)#160;revision of the guidelines concerning first-line prescription, the conditions for access to PEP, and sexual health support./ce:para.

Two challenges were identified to improve the place of PEP in combined prevention: (1) improvement of healthcare professionals’ knowledge, practices and attitudes; and (2) revision of the guidelines concerning first-line prescription, the conditions for access to PEP, and sexual health support. .