Search

Purpose Comorbidities associated with chronic obstructive pulmonary disease (COPD) affect quality of life and increase mortality. Asthma-COPD overlap (ACO) may express a different profile of comorbidities compared to COPD alone. It is unclear how recent changes in GOLD recommendations affect the profile of comorbidities in COPD and ACO. Methods Eight hundred and thirty-four patients with COPD were recruited from 67 Hungarian secondary care outpatient clinics, 469 of them had ACO. Comorbidities were defined by respiratory specialists based on medical history, patient report, and medications. COPD grades were defined according to the old 2016 and the new 2017 GOLD document. Comorbidities were compared along COPD ABCD groups determined by the old and new GOLD. Results 66 and 72% of the COPD patients in groups C and D (GOLD 2016) were recategorized to groups A and B (GOLD 2017), respectively. There was no difference in the prevalence of disorders along the 2016 GOLD categories except for osteoporosis in ACO (p = 0.01). When the patients were categorized according to the 2017 GOLD criteria, the prevalence of osteoporosis (p = 0.01) was different among the four groups in all COPD patients. Subgroup analysis of non-ACO COPD patients revealed inter-group differences for cardiac arrhythmia (p < 0.01). No alteration was seen in the prevalence of coronary artery disease, hypertension, diabetes, or the total number of comorbidities. Conclusion A significant number of patients are recategorized according to the GOLD 2017 criteria. This change only marginally affects the profile of comorbidities; still this needs to be considered when assessing the patients in daily practice., Author(s): András Bikov [sup.1] , Alpár Horváth [sup.2] [sup.3] , Gábor Tomisa [sup.2] [sup.3] , Liza Bártfai [sup.4] , Zoltán Bártfai [sup.5] Author Affiliations: (Aff1) 0000 0001 0942 9821, grid.11804.3c, [...]

Összefoglaló. A dohányzás káros hatásainak vizsgálata hosszú ideje az orvostudomány egyik legintenzívebben kutatott területe. A nagy tudományos érdeklődésnek köszönhetően ma már meggyőző evidenciák állnak rendelkezésre a hagyományos cigaretta használatának számos negatív hatásáról. Ezzel ellentétben a sokkal később bevezetett helyettesítő termékek veszélyeiről lényegesen kevesebbet tudunk. E körbe tartozik a manapság egyre népszerűbb elektromos cigaretta is, amelyre egyre több, egészségügyi kockázatot felmérő munka fókuszál. Ugyanakkor a több évszázados múltra visszatekintő és a világ bizonyos helyein sokáig népszerű vízipipa érdekes esetnek számít, mivel használóinak száma a nyugati világban az utóbbi időben megugrott, de az emberre gyakorolt hatása számos ponton még vita tárgyát képezi. A jelen munka célja, hogy a hazai és a nemzetközi szakirodalom alapján feltérképezze a hagyományos cigaretta, az elektromos cigaretta és a vízipipa fontosabb egészségügyi hatásait, és rámutasson azokra a kapcsolódó területekre, ahol további kutatások szükségesek. A szakirodalmi áttekintés során a különböző publikációs adatbázisokban fellelhető tudományos cikkeket elemeztük. A megvizsgált szakirodalom alapján a tartós dohányzásnak bizonyítottan a szív-ér rendszert és a légzőrendszert károsító hatása van, de növekvő számú bizonyíték utal a neurológiai káros hatásokra és a gasztroenterológiai hatásokra is. Ugyanakkor az elektromos cigaretta és a vízipipa esetében a bizonyított akut hatások mellett a hosszú távú hatásokat illetően további intenzív kutatásokra van szükség. Az elektromos cigaretta és a vízipipa esetében a hosszú távú hatások kapcsán a meggyőző evidencia hiánya semmiképpen nem jelenti azt, hogy ezen termékeket kockázatmentesnek kellene tekinteni, sőt a pulmonológusoknak és a döntéshozóknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy valamennyi dohánytermék törvényi szabályozása azok használatának visszaszorítását célozza. A kérdés fontosságának a COVID-19-pandémia különös aktualitást ad. Orv Hetil. 2021; 162(3): 83-90. Summary. Revealing the health effects associated with smoking has been in the focus of intense research for decades. Due to these research efforts, there is a convincing evidence regarding the negative effects of conventional cigarettes. However, much less is known about the replacement products such as electronic cigarettes. Moreover, the effects of waterpipes are also not fully explored, in spite of their long history. The scope of the present work is to survey the open literature to map the knowledge related to the health effects of conventional cigarettes, e-cigarettes and waterpipes. The analysis of the related scientific literature was performed based on papers retrieved in large publication repositories. Based on the reviewed literature, long-term smoking has demonstrated adverse effects on the respiratory as well as the heart and circulatory systems. In addition, the correlation between cigarette smoking and some gastroenterological and neurological diseases is also increasingly evident. By the same token, though the acute effects of e-cigarette and waterpipe are well documented, the protracted effects are still to be explored. The lack of pertinent information regarding the late effects of e-cigarette and hookah does not imply that there is no health risk associated with their consumption. On the contrary, in addition to the regular antismoke measures, pulmonologists and policy makers should do everything to lower the consumption of these alternative products. Orv Hetil. 2021; 162(3): 83-90.