Increased serum citrullinated histone H3 levels in COVID-19 patients with acute ischemic stroke

Prevalence of acute ische-mic stroke (AIS) is increased in patients with coronavirus disease 2019 (COVID-19). A proposed hypothesis is increased virus-induced propensity to hypercoagulation resulting in arterial thrombosis. Our aim was to provide evidence regarding the involvement of neutrophil extracellular trap (NET) formation (NETosis) in COVID-19 related AIS.Twenty-six consecutively enrolled COVID-19+ pneumonia patients with AIS, 32 COVID-19+ pneumonia patients without AIS and 24 AIS patients without COVID-19 infection were included to the study. Clinical characteristics of recruited patients were collected. Serum levels of citrullinated histone H3 (H3Cit; a factor of NETosis), IL-8 and C5a (mediators associated with NETosis) were measured by ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay).H3Cit levels were significantly higher in COVID-19+ AIS patients, whereas all study groups showed comparable IL-8 and C5a levels. There were no significant differences among etiological subgroups of AIS patients with or without COVID-19. AIS patients with COVID-19 showed relatively increased white blood cell, lymphocyte, neutrophil, D-dimer, C-reactive protein and procalcitonin levels than control groups. H3Cit levels did not correlate with clinical/prognostic features and inflammation parameters. H3Cit and IL-8 levels were correlated in COVID-19 patients without stroke but not in COVID-19 positive or negative AIS patients.Increased levels of inflammation parameters and H3Cit in COVID-19 related AIS suggest that NETosis may cause susceptibility to arterial thrombosis. However, H3Cit levels do not correlate with clinical severity measures and inflammation parameters diminishing the prognostic biomarker value of NETosis factors. Moreover, the link between IL-8 and NETosis appears to be abolished in AIS.A Covid-19-betegek körében megnő az akut ischaemiás stroke (AIS) prevalenciája. Egy hipotetikus mechanizmus szerint a vírus megnöveli a hiperkoagulációs hajlamot, ami arteriális thrombosist eredményez. Vizsgálatunk célja az volt, hogy bizonyítsuk: a neutrophil extracelluláris csapdaképződés (NETosis) közreműködik a Covid-19-cel összefüggő AIS kialakulásában.A vizsgálatba n = 26, AIS-ban szenvedő Covid-19-pneumoniás beteget, n = 32 AIS nélküli Covid-19-pneumoniás beteget és n = 24 AIS-ban igen, de Covid-19-ben nem szenvedő beteget vontunk be. Összegyűjtöttük a betegek klinikai adatait. ELISA-val mértük a citrullinált hiszton H3 (H3Cit; a NETosis egy faktora), az IL-8 és a C5a (NETosis-asszociált faktorok) szérumszintjét.A Covid-19 + AIS betegekben szignifi­kánsan magasabb volt a H3Cit-szint, míg az IL-8- és C5a-szintek hasonlóak voltak valamennyi csoportban. A covidos és nem covidos AIS-betegek etiológiaalapú alcsoportjaiban nem találtunk szignifikáns különbségeket. A kont­rollcsoportokkal összehasonlítva, a Covid-19 + AIS betegekben megemelkedett a fehérvérsejt-, a lymphocyta-, és a neutrophilszám, továbbá megnőttek a D-dimer-, C-reaktív protein- és prokalcitoninszintek. A H3Cit-szintek nem függtek össze sem a klinikai/prognosztikus jellem­zőkkel, sem a gyulladásos paraméterekkel. A H3Cit- és az IL-8-szintek összefüggésben álltak egymással az AIS nélküli Covid-19-betegek esetében, azonban nem korreláltak a Covid-pozitív vagy -negatív AIS-betegek esetén.A Covid-19-cel szövődött AIS esetében a gyulladásos paraméterek és a H3Cit megnövekedett szintje azt sugallja, hogy a NETosis arteriális thrombosis iránti fogékonyságot eredményezhet. Mindazonáltal az az eredmény, miszerint a H3Cit-szintek nem korrelálnak a klinikai súlyossággal és a gyulladásos paraméterekkel, lehetetlenné teszi a NETosis-faktorok prognosztikus biomarkerként való használatát. Ráadásul úgy tűnik, hogy az IL-8 és a NETosis közötti kapcsolat megszűnik AIS esetén.