Search

A társadalmi-gazdasági folyamatok vizsgálatának fontos és történelmileg egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülő dimenzióját jelenti azok térbelisége. Valamennyi fejlődéstörténeti korszak általános jellemzője az egyenlőtlen területi fejlődés. Hazánkban és Romániában is mély gazdaságtörténeti gyökerei vannak a fejlettségbéli differenciálódásnak. A rendszerváltással bekövetkező gazdasági válságjegyek az országos fejlettséget meghatározó "szakadék" elmélyüléséhez vezettek. Világossá vált, hogy az eddigi területfejlesztési politika és eszközrendszer nem elegendő. A leszakadás megfékezését és a közeledést a külföldi területfejlesztési források uniós csatlakozást követő minél nagyobb mértékű megszerzése jelenti. A piacgazdaságra való áttérés óta fokozódó fejlettségbéli eltérések tompítását kívánja szolgálni a Duna-Körös-Maros-Tisza interregionális együttműködés a keleti, délkeleti határ mellékén. Ennek megfelelően az eurorégióval kapcsolatos megoldandó feladatokat és lehetőségeket is megpróbáljuk feltárni. Vizsgálatunk alapvető célja a magyar és román határ menti területi egységek gazdasági fejlettségének az összehasonlítása a centrum-periféria sajátosságok függvényében., A new dimension of the study of the social economic processes is getting more and more into the highlight, namely their regional effect. All the eras of the development history are generally featured by the unequal regional development. In Hungary and in Romania as well the regional differences in the development have deep roots in the economic history. The signs of the economic crises emerged after the transition of the economy has led to a deepening gap featuring the development of the country. It became clear that the measures and the policy of the regional development applied so far are not satisfactory. The growing access to the funds intended to serve the regional development can be a tool to narrow the gap and to line up after our joining to the EU. The Duna-Körös-Maros-Tisza interregional co-operation along the Eastern, South-eastern border was set up with the aim to narrow the development gap that has been widening since introducing the market economy. On the ground of this we intend to highlight the tasks to be solved and the facilities to be discovered. The general aim of our analysis is to make a comparison of the economic development level of the Hungarian and Romanian along the border regions in the highlight of the centre-periphery features.

Magyarország uniós csatlakozásával a közös költségvetés finanszírozásában is részt kell vennünk. Az EU költségvetésének bevételi oldala, a saját források rendszere fokozatosan alakult ki és szerkezete ma is folyamatosan átalakul. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb változásának tekinthető az áfa-alapú forrás arányának csökkenése, amely évről-évre csak kismértékű, egy évtized alatt azonban jelentős szerkezeti átalakulást eredményezett. A tagállami áfa-bevétel több viszonyítási alapot tekintve is magasabb az alacsony jövedelmű államokban, ezért az áfa-alapra meghatározott felső korlát – GNI 50%-a – bevezetése a forrás regresszivitását mérsékli. Ez a szegényebb országok, így Magyarország számára kedvező változást jelent, mert a hozzájárulási kötelezettség a közös költségvetéshez csökken. --------------------------------------------- Having joined the EU we also have to take part in financing of the common budget. The income part of the EU budget, the system of own resources, has been developed gradually and is still being elaborated. The relative decline of VAT based resources is the most significant development of recent years. It has changed little from one year to the next, but over a period of a decade the structural change was significant. Based on several different assessments the VAT income in member states is relatively high in lower income countries, therefore the introduction of a VAT based upper limit – 50% of GNI – moderates the regressive nature of resource. This is a favourable development for poorer member states such as Hungary, because their obligatory contribution to the common budget decreases.

Magyarország uniós csatlakozásával a közös költségvetés finanszírozásában is részt kell vennünk. Az EU költségvetésének bevételi oldala, a saját források rendszere fokozatosan alakult ki és szerkezete ma is folyamatosan átalakul. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb változásának tekinthető az áfa-alapú forrás arányának csökkenése, amely évről-évre csak kismértékű, egy évtized alatt azonban jelentős szerkezeti átalakulást eredményezett. A tagállami áfa-bevétel több viszonyítási alapot tekintve is magasabb az alacsony jövedelmű államokban, ezért az áfa-alapra meghatározott felső korlát – GNI 50%-a – bevezetése a forrás regresszivitását mérsékli. Ez a szegényebb országok, így Magyarország számára kedvező változást jelent, mert a hozzájárulási kötelezettség a közös költségvetéshez csökken. --------------------------------------------- Having joined the EU we also have to take part in financing of the common budget. The income part of the EU budget, the system of own resources, has been developed gradually and is still being elaborated. The relative decline of VAT based resources is the most significant development of recent years. It has changed little from one year to the next, but over a period of a decade the structural change was significant. Based on several different assessments the VAT income in member states is relatively high in lower income countries, therefore the introduction of a VAT based upper limit – 50% of GNI – moderates the regressive nature of resource. This is a favourable development for poorer member states such as Hungary, because their obligatory contribution to the common budget decreases.